Havazás és a Sárkány-szikla

Utolsó nap segítettem a reggeli összedobásában, Jason a kajáldában, a kanapén aludt-azzal magyarázta, horkolni szokott XD. (hazafelé a buszon horkolt is) Szóval először egy kőmúzeumhoz mentünk, de sajnos eleredt a havazás, így nem néztük meg. Helyette hócsatáztunk egy nagyot, én is részt vettem, bár nem túl aktívan, mivel nem volt rajtam hóálló ruha.

Végezetül egy utolsó tengerpartot is megnéztünk, a híres Sárkány-sziklával :) Félelmetes volt a tenger, és fújt a szél is.
Hableány-szobor.
Száradó tengeri herkentyűk.Még volt idő, bementem a zöldségeshez, a csokit megkérdeztem mennyi: "Szege mannon"-három doboz 10 dollár. Erre nemet akartam mondani. "Nege mánnon!"-kiabálta a néni, a négy dobozos ajánlatra már igent mondtam. Irány a kikötő, most bevettem a gyógyszert. Sőt, nyugton is maradtam, mivel mihelyt nyílt tengerre értünk, megint mozgott a hajó, úgy nem lett semmi bajom. Ebédet csak az érkezés után ettük meg, rendeltünk előzőleg csirkét. Bár frissen jobb lett volna...
Nyolc órás buszút következett, dugóba is keveredtünk. A végére már rosszul voltam, alig kaptam levegőt... Nem tudom elmagyarázni, de az ilyen szitukat nem tudok kezelni. Végre megérkeztem Jukjeon-hoz, és metróra ülhettem. Este 11 volt, mire a koleszba értem, és ágyba keveredtem. Megérte minden ellenére, nem bántam meg. Fáradt vagyok most is, de azért örültem ennek a négy nap szabadságnak.