Viszlát 2011! Viszlát honfitársak!

"Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt."

Eljött a december 31, 2011 utolsó napja. Átgondolva az idei évemet, sok érdekes, szép és kevésbé szép élménnyel lettem gazdagabb. Sok teendő volt, bár a rosszkedv sem került el, voltak örömteli perceim, amikor azt éreztem, örülök, hogy itt lehetek. Előre látom, 2012 is teli lesz teendőkkel, történésekkel.
Laborban csak pihentem, zenét hallgattam, teendőimet majd kedden folytatom. A "kis fenyő" helyére egy 2012-es naptár került, aminek januári rublikáját már teleírtam szinte. Új év, sokan ilyenkor tesznek fogadlamakat. Én bár tettem, de nem fogom most részletezni. Annyit elárulok, hogy szeretnék helyre hozni pár dolgot, és teszek róla, hogy egyenesbe jöjjön minden.
Bő egy óra múlva indulok a buszhoz, a Warren által szervezett kirándulásra. Irány a Keleti-tenger, vagy Odaesan! Hajnali séta-és napfelkelte nézés.
Dél körül egy SMS jött Joy-tól, hogy menjek az Atwosome Place-ba, ami a campuson van. Oda is mentem, Jin és új-zélandi barátnője, Glena már ott voltak. Beszélgettünk, Joy-tól még egy SMS, hogy menjünk az előkelőbb kínai étterembe, ott búcsúztatjuk az óévet. Hamarosan jöttek osztálytársaim: LingHe, Chen Lu (kínai), Thana és Mohan. Ezen kívül egy másik kínai csaj is, aki angolul nem beszél, csak koreaiul (médiával kapcsolatos dolgot tanul koreaiul). Így hát kilencen lettünk, pedig nem hittem, hogy valaki csapódni fog.
A szakácsok tráfás kedvükben lehettek, mert úgy telinyomták a dzsampongot csípőssel, hogy szinte ehetetlenné tették. Felét sem bírtam megenni. Nem csak én panaszkodtam erre, más is megkínlódott vele.
A hús, amit rendeltünk, finom volt. Kóstoltam még a tengeri herkentyűs sűlt rizst, az is. Végülis jót ettünk, de a fél tányér leveshez vagy két liter víz lement...
Beszélgettünk, Joy mindenkinek hozott egy "alvózoknit", azaz plüss szerű anyagból zoknit. Már a pizsamám mellé is tettem, hogy ha holnap hazaérek, alváshoz fölveszem. Beszélgettünk, mit várunk az új évtől, és Chen Lu szerelmi életét beszéltük meg, hogy ne aggódjon, el fogják fogadni a barátnője szülei. Nem értem a kínai-indiai szerelmi szokásokat. Nálunk, bár van pár modern Rómeó-Júlia sztori, de annyire mégsem durva. Indiában Thana szerint mindennaposak az ilyenek, erről sokat mesélt már-
LingHe a sapkámban :))).Nem maradtam sokáig, visszamentem a koleszba, rendbe tenni magam, futni is akartam, csakhát dolgoztak a focipályán, nem mertem rámenni. Hatra volt egy találkozóm két, fél évre Koreába jött honfitárssal, akik holnap indulnak haza. Beültünk egy kávézóba (de nehezen találtuk), és dumáltunk a kint szerzett tapasztalatokról. Mindig örülök, ha magyar emberrel találkozom, mivel jól esik kicsit használni a nyelvet, és nevetve, vagy épp bosszankodva (annyira azért nem :) ) összehasonlítani az élményeket. Kellemes utat haza, csajok! Remélem, még találkozunk! :)
Még mindig karácsonyi fények Szöulban:). Ilyenkor Szilveszterkor nagy tömeg van Szöulban is, előre félek, pedig lassan indulni kell. BÚÉK!!! Viszlát 2011, Isten hozott 2012! (hamarosan) Az otthoniaknak petárda-mentes Szilvesztert, illetve aki bulizik, annak jó bulizást!!! :) Ne rúgjatok be nagyon, azaz ha berúgtok, józanodjatok ki mielőbb! :)
Na indulok :). Egy óra az út kiérni. Találkozunk jövőre!!! :)