Holnap...

Holnap utazom. Egy év is beletelhet, mire újra magyar földet láthatok. Télen nem hiszem, hogy érdemes. Mikor a vízum-dolgot el kellett intéznem, az más volt, bár szerencsére csont nélkül hazaértem, de el is akadhattam volna Moszkvában. Tavaly elrettentettek az itthoni télről hallott hírek, mennyire akadozik a légi közlekedés. Legalábbis karácsony körül. De volt pár farkasordítóan hideg szombati nap, mikor a laborban elromlott a fűtés, akkor vágytam arra, bár másnap indulna a gépem haza... Nembaj, nem lesz rossz odakinn!

Be vagyok rezelve a túlsúlyos cucc miatt. Egy kilóra van esély! Csak a kézitáskámba a csokikat ne bántsák! Ha túlsúly lesz, akkor... a pilóta nem megy, én majd elnavigálom a röpcsit Szöul felé! Hosszú út lesz, Párizsba kell előbb elmennem, ott csomagok átvétele újra check-in, és van 5 órám várni. Pekingben is átszállok. Este 5 előtt érkezem, 6ra talán buszon ülhetek. Remélem, Gimpora jön a gép, onnan rövidebb a campusra... Renmélem, szobatársa(i)mat nem fogom zavarni az átállás miatt, hogy nem tudok aludni...