Sapeasan hegyen még nem voltam, tehát a korai indulás és kevés alvás ellenére örömmel indultam el, bár négy átszállás kellett, mire kiértem. Kellemes napos idő volt, a hosszú ujjú felső, amit felvettem, lekerült rólam. Kb 25 fok lehetett ma, már vacilláltam a sorttal, de végül a biciklis nadrág mellett döntöttem. Balról jobbra: Claudia, akivel szomszédok vagyunk, Ausztriából jött, mellette a lila ruhás csaj Kat (A SHITY-s, nem a Seoul Hiking Group-os :)), piros pólóban jómagam, a kék felsőben meg Irina, aki orosz-koreai.
A nemzeti parkos bácsi épp magyaráz, nekem tetszik ez a kép.
Egy kisebb Buddha templom, a lampionok lelógnak :D.
Ezt a csodálatos, nőszirom-szerű virágot a hegynek felfelé láttam, hát nem gyönyörű???
Gyorsabban felértünk, mint a számolt, pedig később indultunk. Apácák túrabakancsban, ezen annyit nevettem :))). Szerintem nagyon aranyosak :).
Szép kilátás nyílt Dobngsanra, ami a további úticélunk volt.Üzletasszony:))). Andrea jelenleg cukkinis sütikkel üzletelt. Volt rá kereslet, keresett vele vagy 6000 forintnak megfelelő összeget, ugyanis némi pénzt mindenki adott, és sok kicsi ugyebár sokra megy :D. (Október utolsó napján is volt hasonló, csak akkor Kiwha házi gimbapokkal :D )
A sütik mellesleg nagyon jók voltak, nagy sikert arattak köreinkben :D! Cukkini, dió volt benne, de a cukkini íze nem érződött. Nyitnia kellene valami sütödét, pluszkereset reményében, tuti lenne sikere :D.Majd tovább indultunk Dobongsan felé, azaz az Obong csúcsok meghódításra ("malacfül-sziklák")
Szép virágok itt is :))).
Kilátás:). Ilyenkor kívánom: Születtem volna madárnak :))).
Pihi, azáleák közt:)
Kat felsőjéhez és zoknijához illenek a virágok :)))).
Közeledünk, közeledünk:).
Na, ők azok:D!
Elég macera volt a feljutás, kapaszkodók, korlátok voltak, de néhol túl magasak a sziklák, nagyot kellett lépni. Télen tuti nem vállalnám be őket!!!!
Kilátás fentről. Kemény volt, de nagyon!!!!
A második csúcs túlzsúfolt volt, idegesítettek az emberek, akik kiabáltak (legszívesebben odakiabáltam volna nekik: "Shut the f**k up!", annyira kivoltam), kiszáradtam, fáradt voltam. Az a helyzet, hogy volt nálam víz, de következőnél kell egy extra palack... Amikor vártunk a többiekre akkor már mentem volna.
Ismerős részeken értünk le, szép barackvirág:)
Irina, és a virágok :))).
Jó érzés volt végre, hogy nem tudtam sziklát a lábam alatt. És mikor az ivóvíz-forráshoz értünk, teljes volt az örömöm, az egyik árus bácsi adott nekem pár szem sült gesztenyét kóstolóként:). Klassz menet volt, kellőképpen el is fáradtam gyereknap alkalmából. Beültem a többiekkel kajálni, nem az éhség motivált, inkább az, hogy nem volt kedvem hazamenni. Két jópofa koreai bácsi vigyorgott ránk, akik épp makgoliztak. "Hanguk makgoli"-meg hogy milyen rákellenes, miegymás. A mellék -kaja, ami ízlett, ezt ettem főleg: tofus alga, imáádom!!!! A tofu melegen elég kaka, de hidegen szeretem.
A közelünkben ülő turista bácsik adtak nekünk kekszet, azok a bácsik, akikkel kinn találkoztunk, egy üveg makgolit ajándékoztak nekünk. Annyira aranyosak néha! Előbb leléptem, mivel fáradt voltam, a többiek kérdezték, jövök -e vasárnap. "Naná!"-mondtam, mivel a buddhista ünnepet is megnézzük. Imádom ezt a SHITY túracsoportot, tökjó társaság! Ilyen napokért érdemes élni :D. Csak egy bánatom volt:(. Napolajat a koleszban hagytam, gondoltam 25 fok, kellemes meleg, de nem olyan erős még. Hát TÉVEDTEM! Vörösek a vállaim, ok, nem fáj, de odakozmált kicsit :S.De remélem, vasárnap be tudok számolni a buddhista ünnepről :D.
Amúgy van ma egy ünnepelt: Unokatesómnak szülinapja alkalmából sok boldogságot :D. Majd viszek haza makgolit és koccintunk otthon! Sojut nem, mert arról nem változott a véleményem: miszerint bűnrossz :D!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése