Külföldinek lenni...

Tudod, mit jelent? Mármint Koreában. Legtöbbször mint máshol, egy arc nélküli embert. A koreaiak gyakran természetesnek veszik a jelenlétünket, nem csodálkoznak, ha felszállunk egy metróra, bemegyünk egy boltba, stb. De mégis, gyakran barátságosak velünk, vonaton ülök, még mindig előfordul velem, hogy rám mosolyognak, ha ketten startolunk egy helyre, átengedik nekem. Pl. tegnap este, az volt. Egy idősebb bácsi és én kinéztük az utolsó szabad ülést a Bundang line-n, én le akartam ülni, de mégis meggondoltam magam. Az ember előbb leült, megköszönte. Majd felugrott, megragadta a kezem, és visszatuszkolt az űlésre. Én döbbenten köszöntem meg. Vagy arról nem beszélve: még most is gyakran kérdezik, honnan jöttem, mit csinálok kinn... Kicsit rossz érzés, ha látom, hogy barátságosak, rendesek, közben néhol Európában (meg Amerikában is) mekkora rasszizmussal találkoznak szembe szegények.
A másik eset: nyelvórám volt, és egy kicsit utána kitaláltuk, hogy beszélgetünk, beülünk valahová. Kicsit maradtam, de korábban elmentem. Gondoltam, hazafelé bekapok némi utcai kaját, mert jól néz ki. A csirkesaslik mellett döntöttem, amit még nem kóstoltam. Kérdezte az árus: "Szpájszi?", azaz csípős? Mire megegyeztünk, hogy "little bit spicy", azaz kevésbé csípős, így is csípett a cucc, bár nem volt rossz.
Teszek föl pár ábrát az utcai árusok kínálatáról:

Egy kis összefoglaló: (gesztenye, hotdog, krumplibundás hotdog, főtt lárva, zöldteás palacsinta amit nem kóstoltam, és a fekete babos hal alakú kedvencem :D )

Ilyen a sátruk:


Meg kell jegyeznem, Gangnam megálló eléggé a fiatalok megállója, sok klub, szórakozóhely, kajálda van, de magának a sétálóutcának is megvan a sajátos hangulata. Bár most nem volt időm élvezni, és nincs is hozzá megfelelő ember a baráti körömben. Egy emberrel tudom nagyon élvezni az esti városba való sétát, de ő nincs itt :(. Néha sajnálom ilyenkor, hogy nem vagyok turista, de legtöbbször örülök neki. A külföldiekkel sok helyen barátságosak, bár tapasztaltam ellentétét. Egy biztos: Az ember, bár beleolvad abba az olvasztótégelybe, amit Szöul város népessége jelent, részévé, természetes összetevőjévé válik, de csak részben. Valamennyire még kilóg a sorból, ami néha negatív, gyakran pozitív. Egy biztos: nem rossz dolog Szöulban külföldinek lenni.