2011. június 16., csütörtök

Fighting!!!!

Ezt kiabálják a koreaiak, ha bíztatnak másokat, vagy ha magukat bíztatják. Magyarul: küzdeni!!! Emlékszem a régi kedvenc regényemre, "A repülő osztály"-ra. Imádtam, nagyon, karácsony előtt játszódott sztori. Egy bentlakásos gimnázium tanulóiról szólt, akik színdarabra készültek, és harcban álltak a másik gimi tanulóival. Volt egy srác, aki boxoló akart lenni, de roszt volt helyesírásból. Emlékszem arra a részre, mikor megkérdezte: "A küszdellem szót "sz"-el és két "l"-el írják?"- ezen akkorát röhögtem!
Szóval nekem is lesz most pár "küszdellem". Először is: július 7-8-9, egy sportnapokkal összekötött szeminárium, amire prezit fogok vinni :). Na ezt alig várom! Egy laza buli, és remélem jól fogom magam érezni!
És lesz egy még ennél is nagyobb "küszdellem", de az már szinte háború: Július17 és 21közt kitör a francia forradalom, és főnököm rám parancsolt, hogy vegyek részt aktívan a dologban. Legalábbis csak az első nap. A többi alkalommal csak figyelem a csatát.
Viccet félretéve: Egy hónap múlva megyek arra a konferenciára, ami nagy álmom. Idén Franciaországban lesz, főnököm első mondata volt, mikor visszatértem: "2011-ben az a bizonyos konferencia ( egyelőre nem írom ki, hogy melyikről van szó) Párizsban lesz. Ha igyekszel, és ügyes vagy, akkor továbbíts rá absztraktot, ezzel a hazautadat is könnyebben meg tudod oldani". Akkor azt hittem, biztatásnak szánja. De tuti elég ügyesnek talált hozzá, novemberben, mikor beszéltem vele az esetleges téli hazaútról (amiről lebeszélt), akkor látszott rajta, komolyan gondolja. Karácsonykor is újra megemlítette, majd januárban küldtük rá az absztraktot, amit március végén elfogadtak poszterként. Igaz, akkor lenne legnagyobb a boldogságom, ha mehetnék előadással, de ahhoz állítólag túl fiatal vagyok. De én annak is örülök, hogy posztert viszek :). Ez a konferencia is hozzájárult, hogy nem mentem haza idén februárban.
Szóval ez az, ami miatt boldog vagyok most. Utána három hét otthon :))). Remélem, lesz pár olyan napom, amikor reggelire meg tudok enni bűntudat nélkül egy zsák vöröshagymát :D!

A mostani félévemmel nem vagyok teljesen elégedett:S. Arra a bizonyos pénteki kurzusra B+-t kaptam :S. A várthoz képest nem rossz, de ha lett volna rá még pár napom, simán ki tudtam volna hozni az A+-t... A másik tárgyam persze A+ lett :)). Szóval következő félévben már csak A+-t fogadok el, hogy sikeres legyek, hahahahaha!
Viccet félretéve, örülök most a fenn említett dolgoknak. Valahogy kicsit elveszett az önbizalmam az elmúlt hetekben, de most újra van esély, hogy megtaláljuk egymást. Persze írni fogok majd a Koreán kívüli eseményekről is. Vicces, három éve ilyenkor még az ELTE-n vizsgáztam, mellette totál izgatott voltam, hogy hurrá, hamarosan végzek, megyünk Oroszországba! :). Két éve meg totál be voltam rezelve ilyenkor a záróvizsgám miatt.Meg, hogy mi lesz utána... Tavaly ilyenkor az meg már idekinn voltam, túl az első féléven. Múlik az idő, de nagyon...
A legutóbbi megállapításomat ez is tükrözi: Thanának, laborunk másik doktoranduszának, és feleségének Sangeethanak (ő Indiában van) hamarosan(napokon belül) megszületik az első gyereke. Úgy néz ki, kislány lesz. Thanáról tudni kell, 2010 márciusában jött ki, és későbbi felesége, Sangeetha meg augusztusban, csak a baba miatt haza kellett mennie. Szóval Thana mondta áprilisban, a születsénapján: "Vicces, hogy tavaly ilyenkor mégnőtlen voltam. Most már van feleségem, és a következő szülinapomon már gyerekem is lesz " :). Thanának is van pár emlékezetes beszólása. Kedvencem, mikor ősszel visszatértünk, akkor: "I haven't homesick now" (most épp nincs honvágyam) , mire ő: "Research sick?" (kutatási betegség?). Pont akkor mondtam neki, hogy még nem tudom, mi lesz diploma után, erre ő rávágta: "You will get married and have children" (férjhez mész és gyerekeket szülsz), a mai napig röhögök ezen.

Na de most melózom, aztán egy végigtúrázott hétvége után folytatom a küzdelmet. Sok helyen jártam, sok mindent láttam, tapasztaltam ezen majdnem egy év alatt. Megmásztam a Seoraksant, rengeteget járkáltam a Bukhansan és Dobongsan ormain. Élveztem megint a cseresznyfa-virágzást, és egyéb más tavaszi virágokat is, köztük az azáleákat. Párszor elkapott az eső túra közben. Élveztem a Taebaksan oldalában a hószbor-kiállítást, a jeges játékokat Hwancheonban. Bicikliztem Ganghwa-do-n és Seokmodo-n és Bundangban is. Járkáltam ősszel Myungsangsanon és Mindungsanon a lángfű-táblák között. Eljutottam Jeju-do-ra, ami kihagyhatatlan, és tényleg felejthetetlen élmény lett. Nevettem rengeteget a fallikus szimbólumokon Jejun, a Palbongsan mellett, meg egyéb helyeken. A vörös kaméliás sziget Yeonsu mellett, leírhatatlan! Nem beszélve a csodás buddhista templomokról, és a buddhista fesztiválról!

Rengeteg dolog van azoban, amit még szeretnék látni, átélni.
Ősszel el akarok már jutni végre a Jirisanra. Jindo szigetén sem jártam, pedig nagyon beterveztem. Pár városba is el szeretnék jutni, többek közt Buszanba, Gwanjuba, Daeguba. Még rengeteg hegy van, ami szép, Manisan a Ganghwa-don-n, Maisan a kőtemplomaival... Jeju-do mellett Udo szigete, de Jejura is még jó lenne visszamenni. Szeretném felpróbálni a hanbokot is, aztán bár jártam tradícionális faluba-skanzembe, de van pár, amit meg akarok nézni. Szóval van pár megismerésre váró élmény, amit még Korea tartogat :).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése