Újév a hóban:). Kicsi a b...

...bors, de erős. Vagy kicsi a Bulamsan, de hóban elég ütős terep:). Hálisten múlt héten eladott nekem egyik ismerősöm egy "crampont". Az egy kütyü, amit a bakancsra kell csatolni télen, és kevésbé csúszik a bakancs. Mivel a hó rendesen leesett karácsony után, jól jött a felavatása.
Ültem a metrón, majd fölmentem a célállomásnál. Megettem egy koreai piritóst, ami olyan, hogy két szelet kenyér, és zöldséges tojás van közte, esetleg zöldség. Ha valaki Koreában jár, és megkóstolja, cukrot semmiképp ne kérjen bele, mert úgy gusztustalan, de nélküle élvezgető kaja, érdemes kipróbálni. De a fishcake-t nem ajánlom, én magam utálom, utcai árusoknál pedig közkedvelt. (fishcake vezeti a tiltólistámat, alsó képen...) Én már attól rosszel vagyok, ha ránézek. Nem beszélve attól, hogy néhány ember mennyire csámcsogva szereti enni. Ezt még túrán/túra után sem tudom jómagam...

Szóval a túrához visszatérve, senkit sem láttam fenn, hát lementem az aluljáróba. Volt ott egy kávézó, és számoltam, hogy ott dekkolnak. Bementem, hát tényleg!!!! Egyik srác a túravezetőnkkel dumált, aki boldog új évet kívánt nekünk mobilon, útban a megálllóhoz. Majd a kávék-teák (isteni zöldteát ittam ami valójában tejes turmix, érdemes egyszer-egyszer, bár egy vagyonba kerül....)
A busz nagysokár a jött, reggeli torna után indulás!!! A tornáról annyit, hogy mozsaraztunk, egyik haverom alig akart levenni a hátáról. De én is megemeltem őt :D! Egy csaj is csapódott hozzánk, két tündéri, fehér kutyussal. Az ebek amúgy okosak voltak, megvárták a gazdit a Buddha-templomnál :). Hát nem édes, az egyikről egy fotó.
Majd fel rájöttem, a crampon nem is olyan rossz dolog, bár a gumi beállításában többen segítettek. Eleinte bosszantó volt. De végén megbarátkoztunk egymással!!! De hóban még vele is nehezebb volt menni, túráztam eleget magyar berkeken.


A képen még vigyorgok, de pár perc múlva lefagyott arcomról a mosoly... Ugyanis jött a húzós rész. Volt kötél amiben tudtunk kapaszkodni, de kevés... Le is csúsztam először, tehát egy biztonsági kötéllel felhúztak. Reszkettem, mint a nyárfelevél, főleg, hogy a neheze csak ezután jött :(.
Erről nem rakok be képet, mivel ijesztő, de a crampon és a biztonsági kötél itt is segített. Több tapasztalt hegymászó volt ismerőseim közt, akik segítették a hétköznapiakat. Ideges voltam, hogy ezen hogyan fogunk feljutni, mivel ijesztőnek tűnt, az első 5-10méter, csúszós, elég meredek. Engem pl. hozzákötöttek a biztonsági kötélhez ami segített. És mikor túlestem a nehezén, boldog voltam. Egyik haverom így kommentálta, legyőztem a félelmem. Hegymászással azonban nem fogok próbálkozni az tuti!!!
Pár kilátás, meg ijesztő rész (azért ilyen durva nem volt :)):

Megkönnyebbült vigyor: mindneki felért épségben :)

Majd ennek örömére pihenés, egy menedékházban. Nem semmi a vaskályha, ugye??
Ebéd, makgoli, meg ramen. Kóstoltattak velem olyan levest, amiben alga van, meg valami májra emlékeztető izé. Egyik haverom szerint embervér, de szerintem ugratott. De sült vér volt benne... Fura. Túrán olyan dolgokat meg tudok enni, amik hétköznap tiltólistásak. Pl. kimcsi...
Majd le, könnyű terepen, Buddha templomok között.
Az első:
És a második:
Majd a kövtkező út egy kajáldába vezetett, ahol nem volt fűtés, de az emeleten volt hangulat, és intézkedtett a személyzet, meg mi is, hogy legyen.
Egy hazsnálaton kívüli karaoke-gép (ok, norebang, nem Japánban vagyunk!!!!)-nem tudtuk beüzemelni:
De a gitárt igen:
Koccintottunk, kérték, énekeljek valamit magyarul. Elénekeltem a Madárkát, a közismert magyar népdalt. Nagy sikerrel :). Amúgy a magyar szavakat nehezen tudták kimondani, mikor kérdeztek :).Tudom, nehéz nyelv :)))
Házi gyártmányú dumpling:
Ahogy otthon mondani szokás: "nem túl bizalomgerjesztő":). De ettől ehető volt, ízlett. Észak koreai dumpling, "Kim Dzsong Il food" ahogy mondani szokás :)))).
Az ijedségen kívül szép napom volt :))). BÚÉK még egyszer mindenkinek!! Remélem, szilveszteri bulit kiheverték, akik voltak, akinek vizsgája lesz, menni fog neki:))).