Laborban vagyok, egy fontos dolog miatt le kellett mondanom a mai túrát :(. Nehéz szívvel, de a holdújév, Jeju ígérete megnyugtat. Már várom, hogy legyen a háromnapos ünnepnap, öt nap szabadság. Egy kis pihenő. De nem erről akarok most írni.
Több, mint egy éve élek kinn. Rengetegszer fordult elő velem, hogy leszólítottak metrón, utcán.
Kolesz:
- Beköltözés: Az akkor szobatársam zeneszakos volt. "Liszt magyar, ugye?" Elcsodálkoztam, hogy ismeri.
- Portás bácsi: "Honnan jöttél?" "Magyarországról" "Szeretem a Magyar Rapszódiát".
- Első szoba ellenőzés: A diri és egy másik fejes jöttek be, az utóbbi jól beszélt angolul, és rákérdeztt a magyar-koreai rokonságra. Erről később.
- Szobatársam: -"Hallom, Magyarországon nem túl jó a gazdaság" - én utaltam a jelenlegi politikai helyzetre.
Vörösiszap: Csodálkoztam, hogy eljutott ide a híre...
- Seoraksan túrán meséltem róla.
- Szobatárasim: "Valami katasztrófa van most Budapesten" "Nem Budapesten, de Magyarországon." -és elmeséltem, hogy a bauxitból csinálják az alumíniumot, és a mellékterméke a vörös sár (red mud) -így mondtam angolul. Elmondtam, szakszerűtlenül tárolják.
- Indiai kollégám a laborban ugyanúgy rákérdezett.
Metrózós, városban:
- Egy találkozóra mentem a metrón. Egy rámenősebb koreai-üzletember forma - miután elmondtam a szokásos "Magyar vagyok" "ÁÁÁ, Budapest! Népszerű nagyon Koreában! Milyen a magyar sör?"
- Idősebb ember, szintúgy a szerelvényen: "Magyarországon kommunizmus van?" -mert a szocialzmus idején járt nálunk.
- "Budapest Lengyelország fővárosa?" -egy ginzeg-boltban...
-Meg számtalan "ááá, Budapest, csodás város!" "Voltam ám Budapesten, az egyik legszebb hely!" "Egyszer el akarok jutni Budapestre".
Labor, suli:
- Főnököm, az előbb említett koreai-magyar rokonságról: "Vannak közös koreai és magyar szavak. Pl. az "Apa", ugye?", én meg mondtam: "Dad" vigyorogva. "Vagy a pap" "Preacher" -valszoltam nevetve. Majd elmeséltem a magyarok eredetét, hogy mi valójában Kína felől, Ázsiából jöttünk. És kevert a nyelvünk, mivel sok népcsoprttal találkoztunk, szláv, török, germán, latin meg egyéb dologból vannak szavaink. Emiatt egyedi a magyar nyelv. Ezt többször is elmeséltem, a koleszellenőrzésénél, a szobatársaimnak, laborban, túrán...
-Főnököm szintúgy: "igaz-e, hogy a magyar babáknak, ugyanúgy, mint a koreaiaknak, születés után kék a fenekük?" -erre passz... amúgy főnököm volt Budapesten.
- Biopharmacy órám: A prof, aki tartotta, kérdezte a nevünket, honnan jöttük, hol és mit tanultunk, stb. Mikor hozzám ért, akkor rákérdezett: "Budapestet ugye keresztül szeli egy folyó?" Meséltem a Dunáról.
- Foci VB körül: "Volt az a magyar fociststa, a Ferenc Puskás"
Na és túrán:
- Zsazsát ismerik páran. (magyar származású színésznő)
-Túra. Egyik heverom, ezt nem hagyom ki: "Van az a szép magyar színésznő.Olaszországban csinált politikai karriert." -Hát kiderült, Cicciolniáról volt szó! Ezen még mindig fetrengek a röhögéstől, ha rágondolok, hogy pont egy pornószínésznő jutott eszébe!
Arról nem is beszélve, hogy néha magyar szavakat kérdeznek tőlem többen. "Hogy van ez magyarul?""Mondj valamit magyarul" -néha előjön. És csodálkoznak, hogy mennyire nehéz nyelv a magyar... Persze, először, mikor egyszerű szavakat kérdeznek, (le és fel) akkor "Milyen könnyű"! Olvastam a híreket magyarul, egyik kollégám megpróbálta olvasni, és akkor rájött, nem is annyira.
Újévi túra, ezt nem felejtem ki. Kérték, énekljek magyarul. Mivel sokak szerint tudok énekelni. Ok, nincs repedtfazék hangom... De Megaszárba, vagy X faktorba nem lenne elég. De elénekeltem a Madárkát, és volt sikere.
És azt sem hagyom ki, mikor visszajöttem tavaly télen, február végén egy hivatalos papír elintézése után, akkor indiai osztálytársaim megmutatták a szállásukat. Egy koreai pasas is alkott ott, kérdezte, honnan jövök. Mondtam Európa. "You look like an American". Gimiben örültem volna ennek, de most annyira ledöbbentett! És számtalanszor kérdezték: "USA?" -suli és egyéb helyeken. Vagy "English teatcher?"-mivel a legtöbb ameriakainak kinéző ember angolt tanít. Egyszer szandált akartam venni, a boltos bácsi segített felcsatolni, és mondat. "You are beautiful" (szép vagy). Vagy néha azt hiszik, tursita vagyok. Pl. este a metrón, Szöul vasúthálózatának térképént néztem, és a Bundang line kibővítésének tervét tanulmányoztam. Akkor is azt mondták, a japán turisták csinálják ugyanezt.
Útban a reptérre nyáron, egy koreai házaspár kérezte, hazamegyek-e. És azt mondták,úgy nézek ki, mint egy kanadai. Nem tudom, honnan vették, de ezen is jót nevettem.
Egyszer eltalálták Európát! Itaewonon vásárolgattam, a Hamiltonba mentem be.(nagy szuvenír -áruház és nevezetes hotel Itaewonon) . Egy jóképű (kiderül, lengyel) srác a szoksásos "Where are you from?" kérdés után végre: "You look like an European!" Kiránduláson: "Akcentusodból érződik, hogy nem vagy amerikai"-szokták nekem mondani. DE! Sokan mondták, aranyos akcentussal ejtem az angolt :)))). Hogy kissé németes (szlávos) hangzással beszélem az angolt. A németes annyiból érthető -beszélek németül is. És előbb kezdtem németet tanulni, mint angolt.
Ez nagyon tetszett!:)
VálaszTörlésJó a blogod, köszi hogy vagy:) és írsz Koreáról!Élvezettel olvasom minden bejegyzésedet!
Nagyon szívesen! Szeretem az országot, egy barátom adta meg az ötltete, hogy blogt írjak. Olvastam további magyark blogját is, akiknek szintén szép az írásuk, és ez is bátorított :))).
VálaszTörlésÉn is imádom ezt a blogot és ez egy annyira jó poszt volt, mindjárt osztom tovább^^ Különben nekem is hasonló tapasztalataim vannak, bár csak itthonról, levelezőpartnereim rögtön a hogylétem felől kérdezősködtek, amikor a vörösiszap katasztrófa volt és szinte hamarabb tudtak a médiatörvényes botrányról, mint én. Ezt a rokonság-dolgot is szokták emlegetni, meg hogy hasonló a történelmünk, vagy hogy a családnevünk nekünk is elől van. Jaj, nagyon bírom az ilyeneket^^
VálaszTörlésKösziii!!!! :))))
VálaszTörlésJa igen, tudom ezt a családnév dolgot, vietnámiaknak is így van (sok vietnámi osztálytársam van...)-Sóska Jóska, úgy, mint nálunk. De legtöbben-így én is- a keresztnevemet használják elől, mivel angol az oktatás, minden. :))))