Hamarosan megyek a találkozóra, ugyanis megyünk Mindungsanra, tradícionális falu, táncbemutató, hagyományos koreai piac. Kis kieresztés.
Tegnap amúgy filmes esten voltam, a Thelma and Louise-t néztük meg egyik kedves ismerősömnél. Este, kimerült, kedvtelen, tipikus kép. De hamar jobb kedvre derültem, mikor egyik haveromat pillantottam meg :). Akit relatíve régen láttam. Új emberek is voltam. A megálló egy plázánál nyílt, a karácsonyi dekoráció miatt leesett, nincs már olyan messze...
A "házigazda" kitett magáért, zöldsalátával, csirkéve, krumplival várta a bandát, és mi is hoztunk. Énnekem csak rágcsálnivalók vásárlására volt időm, de nem volt nagy gond abból. Egyik srác viszont egész csirkét vitt, bébizellerrel töltve :). Kicsit visszaadta a vacsi az otthoni ízeket. Csak egyes csajok megőrültek Briteny-ért, akit én még mindig nem bírok :S.
A film is tetszett, bár nem néztem végig, de akkor is a régi zenék, egyebek... nagyon bejött. Ha máskor szervez, ott leszek. Ha nem lesz más teendőm...
Ma szülinapoztunk a laborban. Ugyanis két kollégám is ünnepelt. Én előzőleg felköszötöttem őket némi csokival. Amire ráírtam koreaiul, hogy "Boldog szülinapot" (Éljen a Google Transator :) ). Az utóbbinak szerintem jobban örültek :). Egy közeli olasz kajáldába mentünk. Tudni kell, hogy a kollégáim, ha enni indulnak, úgy jelzik nekem: "Eva, páb", azaz "gyerünk enni". A páb szó kaját jelent. Most meg mondta egyik srác "spagetti" Mire én: "Italian páb" :). Nevettünk.
Menet közben mondták, menjek fel az ünnepeltekkel a kajáldába, mert ők máshová mennek. Hát emntek is, tortáért :). Főnököm is hamarosan jött. Meg a srácok is, hozták a tortát, amit a spagettik, rizottók után elpusztítottunk. A koreai torták amúgy érdekesek: piskóta, sok hab, némi gyümölcs. De nem rosszak, de egyesek elég "semmilyen" ízűek.
Az ünnepleltek:))
Eszembe jutott egy vicces szülinapos sztori, főnököm szerint "bosszú". Lassan két éve történt. A barátomnak szülinapja volt, amikor rám volt bízva a torta beszerzése: csokitortát vettem, mivel én azt szeretem legjobban (azaz épp az volt a legszebb). Aztán jött az én szülinapom. Barátom legjobban a diótortát szereti. És mikor az én szülinapomra került sor, ő azt hozott nekem. De kb olyan ez, mint egy semleges mutáció. Nem baj, ha a másik, azt is szeretem, ha nem is a kedvencem :).
Na lassan lejár a végső lépés, és kísérlet mára felfüggesztve, irány a talihely :). Vasárnap újra meló... Aztán negyedéves vizsgák, lehet, egy konferencia, zsúfolt...:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése