2012. május 3., csütörtök

Helyi Casanovák

Lehet, hogy még nem beszéltem az itteni pasikról itt, ebben a naplóban. Legalábbis nem részletesen. Ami az igazság, szeretek ismerkedni, barátkozni. Sőt, a nemzetközibb beállítottságú koreaiakkal, akik jól tudnak angolul nagyon könnyen megtalálom a közös hangot.
 Az itteni pasik flörtölési szokásairól eddig csak legendákat, vagyis rémhíreket hallottam, és jót nevettem rajtuk. Tegnap azonban azt hiszem, először találkoztam ilyennel: sétáltam haza, már a sportpályánál voltam, mikor leszólított egy sri-lankai és két koreai srác. Beszéltünk is pár szót, és addig-addig erősködtek, míg meg nem kapták a számomat. Este mosás, már jött is egy SMS. Hogy találkozni akar velem egyik srác... Miért is ne? Hiszen szeretek barátkozni, egy kis beszélgetés nem baj... Futni mentem. Mikor visszajöttem legrosszabb sejtelmem valósult meg: Mobilomon kismillió nem fogadott hívás, pár SMS, hogy milyen aranyos vagyok, hívjam vissza, stb. Pont akkor hívott, mikor beértem a szobába. Beszéltünk, hogy ekkor meg ekkor összefutunk. Erre a zaklatásnak nincs vége. Még vagy ötször rám ír, újra felhívott, hogy biztosan? Basszus, szerelmet vallott SMS-ben. Na ekkor szakadt el a cérna, és visszaírtam, hogy bocsi, csak most láttuk egymást először... (remélem, utoljára is, de ezt nem írtam) És mondtam egy olyan dolgot, amivel majdnem tuti, hogy leráztam. Mindenesetre az éjszaka folyamán nem kaptam több SMS-t. Nem akarok bunkó lenni, de sötétben látott, pár percet beszéltünk.... no comment.
 Komolyan mondom ennek a dolognak olyan szaga volt, mintha épp azért akarnák fölszedni a csajt, mert menő egy külföldi (nyugati) lánnyal mutatkozni. Egy másik írásban találóan a Zimmer Feri című filmre hasonlították a szitut. Hogy "fehér" skalpot akarnak. Hát, köszi, de erre a játékra keressetek más balekot... Lehet, tollaim vannak, de madár nem vagyok... Tulajdonképpen nálam ezzel az SMS-bombázással ellenkezőt fogják elérni, azaz már elérték: Megpróbáltam blokkolni a számot, remélem, sikerült. Mindenesetre ha tovább zaklat, bekeményítek, és megmondom, szálljon le rólam.
 Csajok, ha Koreában éltek, vigyázzatok ezekkel a "Casanovákkal". Lehet, aranyosnak tűnnek, de állítólag csak egy dologra mennek rá... Lehet, sokaknak hízelgő a heves udvarlás, az SMS bombák. Engem elriasztott. Mindenesetre, ha egy követ fújtok velem, igyekezzetek őket lerázni.
  Próbálom elhinni, hogy nem minden pasi ilyen. Találkoztam már pár normálissal, akin tényleg láttam, hogy barátkozni akar, kedvel. De van, mikor nehéz megkülönböztetni, hogy ki akar csak barátkozni, és ki fog nyomulni...   Nem fogok bezárkózni, remeteéletet élni emiatt, de máskor jobban vigyázok az ilyenekkel.
  Epilógus: Bocsánatot kért, amiért sokat ivott. (szinte látom, ahogy haverjai buzdítják: küldd el már neki a "szerelmes üzenetet", és éljeneznek, ha igen... ) Amiatt történt az egész zaklatás. A találkozót erőlteti... Hááát, erre mit mondjak? Szánalom a köbön... Dicséretes, hogy bocsánatot kért, de a helyében a találkozót nem erőszakolnám "dehát velem találkozni van időd" -stílusban... Nem vagyok prűd, de ha fiú lennék, én  röstellkednék, behúznám fülem-farkam a csaj előtt, egy ilyen részeg zaklatás után... Főleg egy ismeretlen csaj előtt. 

2 megjegyzés:

  1. Ilyet a japán csajokról hallottam, mármint hogy skalp :D Na ez kész :D

    VálaszTörlés
  2. Hát, az, hahahaha :). Elég durva volt, bár utólag csak nevetek rajta. A fiú helyében egy időre behúznám fülemet-farkamat a csaj előtt...

    VálaszTörlés