Az azálea vagy rhododendron egész Koreán belül ismert, a campuson is van jó pár azáleabokor. Tavasszal nyílik, néha nyáron is látok 1-1 megkésett virágot rajtuk. Yeosu mellett van a Youngchinsan hegy, ami híres az azálea-bokrairól.
Némi "jóga":
Miután elfogyasztottuk a sült gesztenyét, kukoricát, gimbapot stb, ki mit hozott/vett, mint egyszerű ebédet, egy óra átbóbiskolt buszút után mentünk a hegyhez. Sajnos a későn jövő tavasz, és a száraz időszak számlájára írandó, hogy még nem nyíltak ki teljesen a virágok, de attól már voltak lilás bokrok. Egy meredek betonút -reggelihez hasonlóan -után végre földút, kezdetben ez is elég kaptatós volt.
Virágzó azáleák:
A völgyben egy egész tábla volt belőlük:
De ide csak fél csoport ment, a többség a csúcs felé tartott. Mivel a kevésbé edzettebbek könnyebb útvonalon mentünk, így mi kemény tempóban vettük az iramot, és hamarosan felértünk a második hegycsúcsra is.
Egy erdőn keresztül sétáltunk le, kis pihenéssel a vízparton. A fiúk nem normálisak, beáztattáka a patakba a lábukat!
Itt is azáleák:
...és ibolyák
Egy nagyobb buddhista templom volt a végcél:
Végül pedig ettünk pajeont, jó erős kimcsivel, te jó ég, kimcsimérgezés! Korán indultunk, mivel emberi időben vissza akartunk térni Szöulba. Szerencsére buszsofőrünk (akit tréfásan meg akartunk kínálni makgolival, hahahahahaha) értette a dolgát, és este 9re visszanavigált minket a városba.
Lett volna még a Suncheon öböl, de azt elvetettük, mivel az már túl sok lett volna. Inkább egy egész napot éri mg arra áldozni. Így is rengeteget láttunk, és csodás élmény volt a mai nap!!! Kevés alvás, a buszon való szunyókálás tudományának felelevenítése, vasárnap álmosság, de ennek ellenére megérte! :)
Némi "jóga":
Miután elfogyasztottuk a sült gesztenyét, kukoricát, gimbapot stb, ki mit hozott/vett, mint egyszerű ebédet, egy óra átbóbiskolt buszút után mentünk a hegyhez. Sajnos a későn jövő tavasz, és a száraz időszak számlájára írandó, hogy még nem nyíltak ki teljesen a virágok, de attól már voltak lilás bokrok. Egy meredek betonút -reggelihez hasonlóan -után végre földút, kezdetben ez is elég kaptatós volt.
Virágzó azáleák:
A völgyben egy egész tábla volt belőlük:
De ide csak fél csoport ment, a többség a csúcs felé tartott. Mivel a kevésbé edzettebbek könnyebb útvonalon mentünk, így mi kemény tempóban vettük az iramot, és hamarosan felértünk a második hegycsúcsra is.
Egy erdőn keresztül sétáltunk le, kis pihenéssel a vízparton. A fiúk nem normálisak, beáztattáka a patakba a lábukat!
Itt is azáleák:
...és ibolyák
Egy nagyobb buddhista templom volt a végcél:
Végül pedig ettünk pajeont, jó erős kimcsivel, te jó ég, kimcsimérgezés! Korán indultunk, mivel emberi időben vissza akartunk térni Szöulba. Szerencsére buszsofőrünk (akit tréfásan meg akartunk kínálni makgolival, hahahahahaha) értette a dolgát, és este 9re visszanavigált minket a városba.
Lett volna még a Suncheon öböl, de azt elvetettük, mivel az már túl sok lett volna. Inkább egy egész napot éri mg arra áldozni. Így is rengeteget láttunk, és csodás élmény volt a mai nap!!! Kevés alvás, a buszon való szunyókálás tudományának felelevenítése, vasárnap álmosság, de ennek ellenére megérte! :)
Szép. Az a csúcs a lépcsővel talán kicsit túlzás. :) Mi tegnap voltun a Vértesben. Az is nagyon szép volt. Apropó. Minden tavasz kezdetén tele van az erdő ilyen kis fehér és rózsaszín-lilás harangfüzér szerű virágocskákkal - most is. Nagy csapatokban, vegyes álományban nőnek. Ebben a szerencsétlen határozóban nincs benne, mi lehet az - te mint öreg túrázó nem tudsz valami ötletet adni?
VálaszTörlésNa nézegettem még a határozómat, talán valamelyik keltike lehet e virág. Bár a virága nem harang, de olyannak látszik. :)
VálaszTörlés:)))), Az nagyon szép virág, én is imádom a tavaszi növényeket:)
VálaszTörlés