Kwanaksan már negyedszerre

Vasárnap, mivel nem akartam nagyobb túrára menni, jövő héten úgyis Yeonsu, ezért a Kwanaksan mellett döntöttem. Másik érv: sok rég nem látott ismerős várható. A SHITY (akinek a neve kissé fura, a teljes név Sunday Hikers and Trekking Interested Yet, nem tudom, ki találta ki :D ) túracsoporttal már régen voltam, ok, két hete, de sok embert nagyon régen láttam már. Elég kettős idő volt: mikor az első csúcsra mentünk fel, akkor szinte egy szál pólóban voltak sokan, de a csúcson fel kellett öltözni. Lépcsőket még nem távolították el. Klassz napom volt, jó volt találkozni a régi ismerősökkel, remélem, most már többször fogunk találkozni!
Mentünk egy jót a hegyen, hogy már többedszerre mentem végig ezen a távon. Sokkal rövidebbnek érződött, mint elsőre. Néhol még volt jég és hófolt, de crampon már nem kellett.
Itt még pólóban, mivel felfele megyünk, de becsszó, nem így mentem végig.
De aztán felkerült, mivel fenn elég nagy szél fújt, menjünk már, mert hiideg van!!!!
A lépcsők, még mindig...
A már enyhülő időben jól esett a gyaloglás is:

Néhol még csúszós-sáros volt a táv, de nem annyira, és a élveztük nagyon! A csúcson pihentünk, a nevezetes Buddha-templom, amit annyiszor megcsodáltunk:

Most megnéztük az épületet magát is, először: Egy kis meditáló -hely, ahol szól az a tipikus zene. A piros lampionok már ki voltak téve, pedig Buddha születésnapjáig még több, mint egy hónap van.

Gyorsan leértünk, ezzel a tündérrel akadtam össze, sajnálom, hogy annyiszor szoktam örülni, ha valami helyes kutyussal futok össze, de akkor is!
A bibimpap, pajeon, meg egyéb dolgok kivégzése után is láttunk még egyet:
Szóval jó kis napom volt :))).