... a bosszantó dolgokról:
-Egy csomó dolgot nem magyaráznak el rendesen, és a végén mi járunk rosszul, aztán úgy állítják be, hogy a mi hibánk az egész, úgy kell harcolni, hogy nyögjék már ki, hogyan van ez, mit kell csinálni.
-Ha kérdezek valamit, hogy ez merre van, sokan inkább megjátszák, hogy süketek, vagy retardáltak, csakhogy ne kelljen kommunikálni.
- Amerika-mánia, főleg az olyanoknál idegesítő, akik angolul meg sem tudnak mukkanni. És menő dolgonak számít, ha amerikai-formájó emberrel lógnak.
- Sokan úgy járkálnak az utcán, akinek nincs menő iPhone-je, iPod-ja, meg egyéb cuccai, az egy senki. (könnyű, akinek szülei megveszik, csak fogja be a száját a kölyök :S)
- Telefonáláskor kiabálnak, gyakran sokkot kapok a metrón, a vonat egyik végében valaki dumál, a másik végében is hallják.
- Orr-és fogszíváns. Csámcsogás, köpködés, orrfújásról nem is beszélve, bár inkább az Kínában jellemző.
-A sokat említett misszionáriusok.
-A még többet emlegetett munkamánia, főnök istenítése, család fölé helyezése.
-Felviszik a hangsúlyt beszéd közben, amit nem értek miért, de idegesítő. Átkiabálnak az emberen.
-És a külföldiről azt hiszik, hű de gazdag, ha kinn tanul.
Szóval kb. ez a feketelistám....
De nem panaszkodom. Hiszen a környezetemben lévő emberek kedvesek, rendesek. Több barátom is van, és szép helyeken is jártam, érdekes dolgokat láttam, tapasztaltam. Csak már nagyon hiányoznak az otthoniak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése