Reptéren, de nem azért

Tévedés ne essék, nem én fogok most a tervezettnél hamarabb hazautazni, februárig esélytelen, hogy magyar földe lépjek (bár akkor majd szeretném, ha haza tudnék látogatni). Hanem hétfőn reggel főnököm kérte, hozzak el egy ír kutatót, aki egy konferencia miatt jött Szöulba. Miért ne? :) Amúgy is kevés európai van kinn Koreában (magyar főleg...), mindig örülök, ha túrázás során összefutok velük.Tudni kell azonban, ha én Koreából hazautzom, és vissza, metróval szoktam kimenni Incheonba, amibár kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint a reptéri busz, viszont 3 átszállás, hogy Bundang környékéről (nem közvetlenül Szöulban van a suli, hanem Szöul mellett Seongnamban, de egy megállónyira Szöultól) kijussak Incheonba. Seongnam és Bundang még mindig nem tudom, két különálló város-e vagy Bundang Seongnam része-e? A Wikipedia szerint igen, de külön akar válni tőle... Nem tiszta ez nekem.
Ahol az A-REX nevű reptéri expressz az utolsó vonat, ami kirepít a röpcsmhez:). Most azonban busszal kellett mennem. Bár első érkezésemkor is azzal jöttem, de akkor egyik kollégám segített, és amilyen állapotban voltam, nem volt túl jó benyomás. (érkezés, jetlag, sokk, idegesség a "mélyvíz miatt", meg az este miatt hosszúnak tűnt az út). Most azoban relatíve pihenten, nyugodt(abb) lelkiállapotban élveztem a kora délutáni utat.

Tényleg gyorsan ki lehet vele érni, talán, mikor először jöttem, az is macera volt, hogy épp akkor esett le egy csomó hó, most viszont se dugó, se hóakadály:). (Főnököm is megjegyezte , hogy jó gyorsan értem ki, mikor kérése szerint értesítettem). Legnagyobb élmény, mikor a busz átmegy a tenger felett, egy több kilométer hosszú híd. Élveztem a tengert, a napsütést, tényleg szép volt:).
Viszont a várakozás miatt nem voltam ideges. Ültem már párszor repülőn, izgultam már eleget, hogy nem keveredtek-e el a cuccaim, épségben megérkeztek-e (Háisten, eddig minden rendben volt, tartsa meg a sors ezen jó szokásást :)). Tudtam emiatt, hogy a leszállás, és a csomagok kiadása elég időigényes procedura. De sima ügy volt ez is, találkoztunk, sőt, a visszafele menő busz is már arra várt, hogy felszálljunk rá! (előre elintéztem a buszjegyeket érkezésem után) Mellesleg a az ír tudós is nagyon jó fej, fiatal srác (nem ilyennek képzeltem), egy hetet tölt kinn. Szombaton laboros városnézés-őneki mutatjuk meg Szöult.
Ettől még örülök, hogy főnököm engem küldött ki. Valahogy doppingolt kicsit, és lesz esély, hogy a reptéri buszt használjam később párszor, ha repülésre kerül sor :).