Hétvége: dugók, hegyek satöbbi... -zh-k utáni kieresztés

Szóval hétvégén megtörtént a "lazítás". Tényleg klassz érzés volt, hogy újra felszabadultan tudtam élvezni a napos őszt, a színeket, a szép tájat. Csak úgy látszik, nem voltunk egyedül ezzel, egy csomó turiststa vonult ki a természetbe, emiatt a főútvonalak, enyhén szólva zsúfoltak voltak... Mindkét nap emiatt késtünk mid az elfele, mind a hazafele utat illetően.
Szombaton kicsit be voltam rezelve a késést illetően, de időben ott voltam, sőt, mások késtek. Viszonylag kevés ismerős arc, de a többiek nagyon-nagyon jó fejek voltak! Eleinte megijedtünk, hogy nemár, köd lesz, de amint elkezdtünk menetelni, ez feloszlott. Ahogy haladftunk felfelé, egyre csodálatosabb lett a kilátás.
Egy Buddha-templomhoz értünk le, ami annyira nagy élmény volt. Ősz, háttérben a hegy: szinte giccsnekn hat, de akkor is!!! Aztán irány a komp, amivel átmentünk egy hatalmas mesterséges tavon. A hegy neve amúgy Obongsan (Dobongsannal -Szöul körül heggyel nem összekeverni! Amúgy Dobongsannak is van egy Obong nevű csúcsa) Amúgy ez azt jelenti, hogy öt csúcsú hegy: O(öt), bong (csúcs) san(hegy). Hogy picit dicsekedjek:)))).
Majd a napot Chungcheonban, egy takgalbi-kajáldába zártuk. A takgalbi olyan kaja, amibn van csirke, ricecake (tteok, elegánsabb nevén), zölsdég, édesburgonya (ja az zöldség:))mellesleg elég csípős cucc, de amúgy isteni!Hazafelé karokéztünk. Túravezetőnk indított a What a wonderful world című dallal, amin ronggyá röhögtük magunkat bizonyos hangi adottságok miatt :D!

Vasárnap is tűkön ültem (feküdtem), hogy fel tudok-e kelni. De szerencsére van belső órám. Ami nem hagyja, hogy elaludjak, ha mennem kell. De megnyugodtam, nem vagyok késésbe, a találkozó fél órával később volt, mint emlékeztem. A dugó most sem maradt el. Kisebb társaság volt ma, rajtam kívül mindenki koreai, egy kedves haverom szervezte. Két kocsival mentünk. Megint késés, majd újabb hideg zuhany: akkora tömeg volt. A szép idő, meg az ősz színei ugyanis nemcsak minket vonzottak ki a természetbe...
De szép idő volt. Myungsangsan hegyre sétáltunk fel, aminek tetjén táblában termett a lángfű! Ami egy nádra emlékztető növény.
Miután megpakoltuk bendőnket a kollektíve hozott kajákkal, (valami húsféle, kimcsi, gyümölcskimcsi, édesburgonya, makgoli stb), körbejártuk a lángfű-táblákat.
A legutóbbi képen látszik, milyen tömegnyomor volt:S. De ettől még élveztük!!! Hazafelé be akartunk menni egy coffee-shop-ba, de olyan drága volt, meg késő, hogy lemondtunk róla. Így is a tervzettnél két órával később érkeztünk vissza Szöulba... Dugó...
Remélem, már lemegy ez a csúcsforgalom a túrázás ügyében, mivel már uncsi. De ettől még klassz hétvégém volt:).