Hétfő délután

Utálom, ha sürgős, határidős munka esetén valami közbejön... Hétfőn épp nagyban készítettem elő a dolgaimat. Közben a zenét hallgattam (Ruslana egyik új dalát, nagyon tud a csaj, nem csoda, hogy 2004-ben Eurovíziót nyert). Kyuhwan tök sokkosan bejön: "Hé, mindenki! Kifelé, nem biztonságos a labor" Rohantunk ki, vittem a táskámat, fényképezőgépemet (főnököm ki is röhögött a hátizsák miatt). De olyan stílusban mondta a srác, mintha most készülne felrobbanni a csernobili atomreaktor, vagy süllyedne a Titanic... Ilyenkor az ember mindig rosszat gondol. Végül kiderült, hogy a harmadik emeleten történt a baleset, valaki kiöntött egy veszélyes löttyöt, ami gyorsan párolog, belélegezve veszélyes. Nem tudom, ki és mit, de tény, kiürytették a BioNano-t, mint 1986-ban Pripaty-t. Ez volt délután 2kor. Öt óra körül már azt mondták, elmúlt a veszély, gondoltam, folytatom, amit tudok. De Minoék mondták, inkább menjek haza.
Mindegy, igyekszem a dolgaimat azért befejezni, de ünnepek alatt inkább nem leszek benn, mondhat bárki bármit!
Hogy valami vidámabb dologról beszéljek, elmondom, Magyarország indul az Eurovízión. Megvan a 20 dal, ami között van a versenydalunk. A Wikipedián fönn vannak a jelöltek. Vegyes mezőny, nekem négy kedvencem van.
Kiss Gina: Chasing Dream - Klassz dal, a csaj hangja is jó. Egyáltalán nem unalmas, jó hallgatni.
Monsoon: Dance - Pörgős, bulis dal. Esélyes.
Compact Disco: Sound of our Hearts - Jó hallgatni, és még mondanivalója van.
Bebe and tha Changes: Fans will be friends - Nekem nagyon tetszik! Pörgős, egyedi, nem tucatpop dal.

A többiek között is van jó, de annyira azokat nem tartom esélyesnek, mivel vagy gépzene, vagy tucatpop. Ráadásul 2007 kivételélével mindig angolul énekelt dal nyert. Magyarországot nem tudom, miért húzták le mindig, van, mikor egész jó dalt küldtünk. Rúzsa Magdi jobb helyezést érdemelt volna. Csézy (2008-as) dalát most hallgattam meg, egyáltalán nem uncsi, sőt, szép. A 2009-es Ádok Zoli viszont megértem, hogy nem jutott döntőbe, mivel az tényleg a "tucatpop" kategória volt. A fellépőruhája meg már vicc volt... Szóval reméljük, remélem, a kedvenceim egyike indul. :). Azaz nemcsak indul, hanem be is jut a döntőbe!!!

HEHEHEHEHE

A laborban a mikró csak laboratóriumi célokra alkalmas, ki van írva a tetjére:
Legalábbis elvileg. A valóság:
Ok, én sem vagyok egy szent, gyakran használom az édesburgonya elkészítéséhez. Csak vicces kicsit, nem?

Bár vicces, egyszer agarózt (festéket kizárólag utána teszi bele, becsszó!) melegít benne az ember, máskor kaját... Kéne egy mikró, csak kaja melegítésére... Dehát, manapság... erről jobb nem beszélni. Fűtés is mindig akkor romlik el, amikor legkevésbé kéne...
Meló, késő estig... Havazik újra... Szombaton megyek Hwacheonba, jégszobor kiállítás és jéghorgászás-tehát egy klassz kulturális esemény:).
Azért szeretem, hogy van kikkel lógnom, hiszen belefulladnék a mindennapokba, ha nem lenne...

Karácsony lesz...

Ajándékokat kéne venni... gondoltam ma, mivel kollégák, szobatársak tényleg megérdemelnek valami kis figyelmességet. Tehát az utam a laborból az kinti boltba vezetett, ahol vettem tollakat, illetve kis, mobilra akasztható figurákat. Nem nagy dologok, de mégis. Meg persze csokit:). Majd nagy bőszen csomagoltam, egyik kolléganőm már megérkezett, tehát szinte asztal alá bújva gyártottam a csomagokat.
Hangullal, angolul, néha magyarul is ráírtam, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket:). Ugyanis többen kérdeztek tőlem magyar szavakat. Tegnap pl. olvastam a híreket magyarul, és egyik kollégám odajött, és próbálta olvasni, de rájött, mennyire nehéz a drága anyanyelvem:).
Persze, akiknek eddig átadtam, örültek. Sőt kolléganőm elrohant a boltban és átnyújtott egy kis csomagot:). Amiben egy pár alvózokni volt:). Kissé meghatódtam, de annyira sokat számolnak ezek a kis dolgok is:).

A képen a bal oldali csomagot egyik szobatársam fogja kapni. A jobboldaliban van az a bizonyos zokni:).
Holnap karácsonyi buli:)))! Várom már! Az ünnepek el fognak telni, honvágyam kezd elmúlni. Ugyanis tegnap egyik egyik kedves otthoni barátomtól kaptam online képeslapot. Én is lelkes képeslap-küldésbe kezdtem, és reggelre jött is pár válaszlevelem:), aminek nagyon örültem. Valahogy jól estek otthoni haverjaim üzenetei, nem tudom elmondani, miért.
Ajándékokat meg majd odaadom, ha hazamegek:).
Csak van egy nagy bánatom: A Skype műszaki hiba miatt nem megy! Imádkozom, hogy karácsonyra javuljon meg... Valami műszaki hiba van a központtal, emiatt nem tud senki belépni. Nagyon remélem, hogy az ünnepekre helyre jön...
Na estére rendbe jött a kommunikációs csatorna!! Miért pont megint legnagyobb hidegben kell elromlania a fűtésnemk a laborban????? Nincs igazság!!!!

Áramszünet...

Épp végeztem a mai kisérletem egy fontos lépésével, leültem pihenni, gépek kikapcsoltak, elsötétedett a labor. A fagyasztó sípolva jelezte, hogy megszűnt az áram...
Állítólag az egész egyetemen. Még hálisten, hogy a munkám fontosabb lépésein túlestem... Megértem, mikor a tájfunos idők voltak, akkor is elment, de most semmi ilyen nem volt. Szépen sütött a Nap ma, annyi volt csak, hogy hideg...
De mindegy, visszajött, és be tudtam fejezni a munkámat:)

Brrr... hiiideg....

Miért van ilyen őrült hideg a laborban? És miért pont most kell a fűtésnek elromlania?! Szétfagyok!!!!
Forralt bor, vagy rumos tea kéne :S. De ha az ember ódzkodik az alkoholos lélekmelegítőktől, ehet sült gesztenyét, sült tököt, bár itt nem nagyon gyakori. De kiváló ezen célra az alábbi dolog is:

Délután kajának isteni, aktuális kedvenc (nem szeretek későn enni, este 6 után már csak gyümölcsöt fogyasztok). Valami palacsintatésztába sütött vörös bab, amit itt Koreában előszeretettek használnak péksütik, fagylaltok (halálkomoly!), ricecake-k kedvelt tölteléke. És halformába sütik ki, melegen tartják speciális felszereléssel. Isteni! A babnak kissé gesztenyére emlékeztető íze van, tuti nyerő:))). Tényleg felmelegszik tőle az ember egy hideg délutánon :).

Reptéren, de nem azért

Tévedés ne essék, nem én fogok most a tervezettnél hamarabb hazautazni, februárig esélytelen, hogy magyar földe lépjek (bár akkor majd szeretném, ha haza tudnék látogatni). Hanem hétfőn reggel főnököm kérte, hozzak el egy ír kutatót, aki egy konferencia miatt jött Szöulba. Miért ne? :) Amúgy is kevés európai van kinn Koreában (magyar főleg...), mindig örülök, ha túrázás során összefutok velük.Tudni kell azonban, ha én Koreából hazautzom, és vissza, metróval szoktam kimenni Incheonba, amibár kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint a reptéri busz, viszont 3 átszállás, hogy Bundang környékéről (nem közvetlenül Szöulban van a suli, hanem Szöul mellett Seongnamban, de egy megállónyira Szöultól) kijussak Incheonba. Seongnam és Bundang még mindig nem tudom, két különálló város-e vagy Bundang Seongnam része-e? A Wikipedia szerint igen, de külön akar válni tőle... Nem tiszta ez nekem.
Ahol az A-REX nevű reptéri expressz az utolsó vonat, ami kirepít a röpcsmhez:). Most azonban busszal kellett mennem. Bár első érkezésemkor is azzal jöttem, de akkor egyik kollégám segített, és amilyen állapotban voltam, nem volt túl jó benyomás. (érkezés, jetlag, sokk, idegesség a "mélyvíz miatt", meg az este miatt hosszúnak tűnt az út). Most azoban relatíve pihenten, nyugodt(abb) lelkiállapotban élveztem a kora délutáni utat.

Tényleg gyorsan ki lehet vele érni, talán, mikor először jöttem, az is macera volt, hogy épp akkor esett le egy csomó hó, most viszont se dugó, se hóakadály:). (Főnököm is megjegyezte , hogy jó gyorsan értem ki, mikor kérése szerint értesítettem). Legnagyobb élmény, mikor a busz átmegy a tenger felett, egy több kilométer hosszú híd. Élveztem a tengert, a napsütést, tényleg szép volt:).
Viszont a várakozás miatt nem voltam ideges. Ültem már párszor repülőn, izgultam már eleget, hogy nem keveredtek-e el a cuccaim, épségben megérkeztek-e (Háisten, eddig minden rendben volt, tartsa meg a sors ezen jó szokásást :)). Tudtam emiatt, hogy a leszállás, és a csomagok kiadása elég időigényes procedura. De sima ügy volt ez is, találkoztunk, sőt, a visszafele menő busz is már arra várt, hogy felszálljunk rá! (előre elintéztem a buszjegyeket érkezésem után) Mellesleg a az ír tudós is nagyon jó fej, fiatal srác (nem ilyennek képzeltem), egy hetet tölt kinn. Szombaton laboros városnézés-őneki mutatjuk meg Szöult.
Ettől még örülök, hogy főnököm engem küldött ki. Valahogy doppingolt kicsit, és lesz esély, hogy a reptéri buszt használjam később párszor, ha repülésre kerül sor :).

Benn vagyunk az újságban!!!!

Ma megakadt egy újságon a szemem: Egy csak profok körében elterjedt lapban a főnököm mesélt a kutatócsoportunk munkájáról. Csodálkoztam, hisz kérte tőleünk,10 hogy zárjuk ki a médiát a munkánkból. De úgy, hogy csak a tudósok közt elterjedt, így nem baj. De ledöbbentem, és ahogy nézem, az egész banda is, de sokat röhögtünk az egészen.

Holnap este Seoraksan! Nagy túra, éljen! Élvezni az őszt, és talán anegyedéves vizsgákra való tanuláshoz is erőt ad:). Október 15-16 meg szoba (vagy labor)fogság lesz, mivel készülni kell rájuk...