Szülinapi buli - tűzijátékkal

A cím ne tévesszen meg senkit, nem a saját születésnapomról van szó, hanem egyik kedves ismerősöméről. Nekem csak télen lesz, da ha valaki a számgyertyámat megfordítja, az bosszúra számíthat! :)
Mióta túrázom, azóta sok embert ismertem meg, és többel is összebarátkoztam. Hisz klassz társaság, és jó érzés, hogy üzengetünk egymásnak: "jössz a szombati/vasárnapi kirándulásra? Remélem, találkozunk". Szóval egyik ilyen kedves ismerőöm hívott meg, egy közös haverunk szülinapjára:). Megírta nekem, hogy 8 előtt találkozunk az 5ös metró egyik állomásánál, közel a Han folyóhoz. Ugyanis valami kulturális rendezvény volt, tűzijátékkal. Augusztus 20án kimaradtam ebből, bár állítólag most nem volt akkora banzáj Pesten.
Mivel most elég fontos dologgal vagyok elfoglalva, nagyon leköt, szinte kitölti a gondolataimat, azért kicsit kimerülten indultam el. A tömött metrók (péntek este-szindróma...), a fogukat és orrukat felváltva szívó emberek sem javítottak a kedélyállapotomon. De aztán odaértem. Elég kellemes, frekventált környék, a csajokkal is hamar összefutottunk. Több ismerősük ott volt. A tárasásg feledtette velem az utazással járó bosszúságokat, a tűzijáték is hamar elkezdődött. Hotdog (a koreai hotdogot megkóstoltatták velem most, más, mint otthon, valami krumlis tésztában van a virsli, pálcikán, amúgy egyet értek velük, ebből nem lesz tiltólistás kaja :) ), szárított hal, meg hasonló dolgok majszolása közben gyönyörködtünk a fényekben.
Tényleg lenyűgöző volt, a távolban valami táncot is bemutattak. Egy óráig tartott, nagyon élveztem a dolgot! A Han folyó felett történt az egész, rengeteg ember bámulta, a fűben ülve!

Majd páran elindultunk, szülinapi torta-beszerző körútra. A Baskin Robbins-ba akartunk menni (jégkrémtorta ügyében). De nem találtuk meg, ígyhát az első cukrászdában vettünk egy nagyon mutatós kalóriabombát. Ami nem is volt baj, hisz az ünnepelt mondta később: túl hideg van már a jégkrémtortához. Szerintem a fagyihoz sosincs elég hideg :))). (Prágában valaha alig fagypont fölötti hőmérsékleten kóstoltuk meg az állítólag híres cseh fagyit). Amúgy Koreában, a cukrászdákban nagyon guszta süteményeket árulnak.
Lelültünk a füves vízpartra, és felköszöntöttük a szülinapost. Rájöttünk, mire nem jó a süti doboza! Késnek, tálcának és kanálnak is használhattuk. De bevallom: a süti inkább volt szép, mint ízletes, de azért "nagy nehezen" elfogyott!
Klassz estém volt, jól esett az ismerőseimmel találkozni, és további embereket megismerni, kicsit dumálni, "kiereszteni a gőzt". És először -nem, másodszor, egyszer az egyetemen is volt még tavasszal-láttam Koreában tűzijátékot:))).