"Télvirágok"

Ma  Gyebangsanra mentünk. A K2 (mint a hegy), Korea egyik ismert túracucc-gyártó-forgalmazó cége támogatta a mostani utunkat, rendelkezésünkre bocsátotta a kényelmesebb buszát (limuzin-buszt) viszonylag olcsón. Annak cserébe, ha "reklámozzuk" őket, azaz hátizsákunkra csatoljuk a K2-s "zászlókat". Dugómentesen, a tervezett idő előtt érkeztünk. De most is megvolt a gubanc. Mikor fölmentünk a szerpentinen (liftezett a gyomrom), akkor azt mondták, le van zárva a túraútvonal, mivel nem biztonságos. Mentünk le (Vándormadár gyomra duplán liftezett), terveztük, hogy egy másik, közeli hegyre megyünk. Aztán egy étteremben közölték, hogy nyugodtan menjünk, nem lesz semmi baj. Ismét fölbuszoztunk azon a rohadt szerpentinen (Vándormadár már ki sem mert nézni az ablakon...), majd végre kiszálltunk. A nemzeti parkos bácsik végül voltak olyan cukik, hogy felengedtek minket a túraterepre. A méreg az egészben az volt, hogy vaklárma volt az egész. Nem láttam több havat, mint tavaly. Sőt, klassz, túrázásra alkalmas idő volt, kevés szél, Nap is sütött, egyben a hó is szállingózott.
Jeges hó, de azért nem volt vészes... Néhol szinte csúszkáltunk a rajta. Jó buli volt :), kicsit mintha az elmúlt hét nyűgje-baja elpárolgott volna, miközben felszabadultan nevettünk. 

 "Én vagyok a király, jó a trónszékem, ugye?"

 Pihi a hóban :)

 Felfelé menet egyre több havas fával találkoztunk, sőt, a hó is lekezdett szállingózni.

 "Jégvirág"-kezdemények"

Hát nem gyönyörűek?

 

 A csúcson-a makgoli is előkerült... Az egyik ajusshi adott nekem szárított khakiszilvát. Később egy másik ajusshi az ír srácnak ajándékozta a fölösleges "hóláncát" (spike, crampon, bakancsra csatolható vaszöges izé, téli túrák elengedhetetlen eszköze), mikor látta, neki nincs. Mondom, hogy túraterepeken jó fejek az idős generáció tagjai, főleg a külföldi túrázókkal.

Most nem volt ködös az idő, a kilátásból is láttunk valamennyit.

 Lefelé volt pár "nadrágfék", de élveztük :).

 "Mint a mókus fenn a fán"

 Játszunk a hóban!!!!!

 "Do you wanna build a snowman?"

 Gyorsan leértünk, a banda korábban leért tagjai már javában itták a makgolit a közeli étteremben.

 Száradó halak, Gangwon-do-ban, meg egész Koreában is jellegzetességnek számítanak. Körbe voltak kerítve dróttal, amibe áram volt vezetve, így akarták védeni az állatoktól, meg a lopkodó turistáktól...

 Melegedünk...

Rossz volt visszatérni Szöulba, kajához nem csatlakoztam, mivel holnap futás. A harag még mindig bennem van, de utálom a feszültséget :( :(. Lehet egy darabig nem leszek jó fej az illetővel... Viszont aminek örülök: Most épp Szöulban is esik a hó!!! :) :)