2014. február 13., csütörtök

Különös kaja

2011-ben írtam egy fejezetet az itteni, általam kedvelt/vagy épp kevésbé kedvelt kajákról. A tendencia azóta változott, volt, amit azóta megszerettem, de volt, amit már nem szívesen eszem, Ha valami furcsaságot fogyasztok, azóta is bemutatom. 
Ma engedtem a kínai osztálytársaim rábeszélésének, és megkóstoltam egy fura kaját. Egyfajta zöldségleves volt, tofuval (Kínában ismert a metélt-szerű tofu), gombával, üvegtésztával és földimogyoróval.  Ami nem is lenne különös, de amikor megkóstoltam, ugyanaz az érzés fogott el, mint amikor 2011ben, a gyülekezet által szervezett kínai kultúrás napon ráharaptam az egész csillagánizsra, ami a szójás csirkében rejtőzködött el alattomos módon. Csak enyhébb formában. A levest ugyanis csillagánizzsal ízesítették, ami Kínában állítólag elég kedvelt fűszerféle. Levesben fura. Jómagam az ánizst inkább süteményekben, teában, gyümölcsbefőttben, vagy forralt borban (meg ne feledkezzünk meg az abszintról, állítólag abban is van) tudom elképzelni Vagy ne feledkezzünk meg az ánizsos Kofoláról.
Kaparta a torkom valami, vagy az ánizs, vagy a csípős paprika. Máskor az utóbbi nélkül fogom kérni, ha erre a kajára támad kedvem. Vedelnem kellett a vizet, osztálytársaim mondogatták "csak lassan", bár ők gyorsabban végeztek, mint én...

Ennek ellenére nem volt rossz, sőt, mondhatom, ízlett. Néha szívesen próbálok ki "dolgokat", bár vannak dolgok, amiket sosem tennék, pl. kutyahús, élő polip (nyers polipot már ettem) stb.

Amúgy telihold van, az első telihold a Ló évében, földimogyorót/diót kell enni.  Majd otthon bekapok pár darabot. Csak úgy, rituálisan...Állítólag szerencsét hoz. Remélem, igaz a mondás, most nagyon kell...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése