2011. február 5., szombat
Jöttem, láttam visszamennék...
Először is: Kicsit megkésve, de köszöntsük a Nyulat!!!
Boldog Holdújévet mindenkinek így utólag is!
Nem az, örömmel tértem, Jejuról, de azért 1-2 napot még ellettem volna ott. Hamarosan egy nagy alvásnak nézek elébe. Fényképes beszámoló --holnap!
Csodálatos volt, sokmindent láttam, tapasztaltam, de a visszaút kissé gázul sült el. Az a helyzet, hogy a komp is késett, a társaság nagy részének kicsit több pia ment le a torkán-nekem nem. És a pia hatására a tökjó fej, rendes figurák is teljesen idegesítőek lettek, hangosak, elvette az eszüket. Warren alig tudta visszatartani őket a további vedeléstől.
Amint lement a nap, jókedvem is elmúlt. Unalmas lett az út, valhogy nem találtam a helyem, benn túl meleg, kinn túl hideg. :(. Szóval nem volt könnnyű. Metrók már/még nem jártak, taxiztunk. Koleszt bezárták éjszakára, de 6 körül remélem, vissza tudok menni. Okosabb lett volna, ha Warren a Mokpoba alvást mostanra ütemezte volna be, ha már elkéstünk elfelé. Volt pár szervezési dolog, ami nem jött be. Annyira a szép volt a viszontagságos hazaút ellenére! Mintha Olaszországba látogattam el volna pár napra, a mediterrán levegő miatt. Totál beleszerettem ebbe a szigetbe, szerintem később visszatérek ide. Van még 2 évem, lehet rá lehetőségem! :).
A fáról szedett narancsok, a friss tengeri levegő, a kellemes napfény és a sok élmény leírhatatlan volt! Honvágyamat enyhítette, a munkához is erőt fog adni!!!
Epilógus: Koliba szerencsésen bejutottam 6kor, és hajmosás, majd pici szunya, de nem tudtam aludni. A regenerálódásban (talán) segített a reggeli futás. Igyekeztem halk lenni, ne ébresszem fe szobatársaimat, ami nagyjából sikerült is:). Az a helyzet, hogy aludni csak este tudok, napközben nehéz dió. Inkább jobb, ha a teendőimet csinálom, és másnap éjjel kipihenem magam...
Jó volt kicsit elmenni, annyira örülök, hogy megtettem, elegem volt... Meséltem, még kiakadtam azon is, hogy a srácok dühöngenek, hogy a menza zárva lesz az ünnnepek alatt-hogy lehetnek ennyire munkamániások? Semmi megállás, idegesítő mindenki, a szájszag is, amit kollégám áraszt (vazze, tanulj már meg fogat mosni!!!!). Szóval azt éreztem, most, vagy soha! Remélem, segített!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Igen, a munkamánia idegesítől lehet! :)
VálaszTörlés