Először egy hidat néztünk meg, ami egy kis tengeröböl fölé épült, egy bébicápa is feltűnt.
Ott a tenger!!! Totál mint Olaszország!!!
Majd egy dombocskát másztunk meg, amiről szép kilátás nyílt a tengerre, kikötőre, na meg a reptérre is! Ragyogott a Nap, a levegő is teljesen más volt, mint Szöulban!
Majd egy kissé vadregényes erdőbe mentünk, szerintem örökzöld.
Egy kunyhó erdőben:
A bolondozás az megy:
Egy néni narancsfáival nagyon szemeztünk, megkérdeztük egyik csajjal, szakíthatunk-e, adott nekünk 1-2 szem saját termést. Hát istenibb a narancs itt Jejun, mint egyébként! Amúgy cuki kutyakölyke volt, szegénynek a lába megsérülhetett.Büszkén mutogatott szerzemény:
A busz épp indult, irány ebédelni. Főtt tengeri herkentyűket ettünk, ott főzték helyben a kagylót, rákot meg egyebeket. Tofut is főztek ebbe a levesbe, nekem bejött a cucc! Melléje kimcsi (simán meg tudom már enni), alga, meg zöldség. Plusz sült hal, ami nagyon is ízlett. Eléggé serkenti az emésztést, eltettem egy kagylóhéjat az ebédből kimosva.
Majd egy narancsfarmra mentünk, ahol speciális gombát is termelnek, amit megkóstoltunk-azaz a belőle készült teát. Betereltek egy terembe minket ott istenítették a dolgokat. Na itt majdnem eldurrant az agyam, hogy nem termékbemutatón veszek részt, a marketinggel kíméljenek! Ezzel nem voltam egyedül... Látszik ezen a fotón...
De a pillantnyi durcimat elnyomta, mikor a teakóstoló után (egész iható volt a lötyi és megelőzi a rákot, juj de jó, nem leszek rákos! :D ) irány a narancsültetvény, ahol a bokorról szedhettük le a narancsokat. A lapos hátizsákom gyanúsan dudorodott az akció nyomán az isteni narancsoktól, Houlden erre azt mondta, "ha túl sok narancsot eszel, sárga leszel-csak viccelt"... Hatalmas élmény volt a narancsot a saját fájáról szedni, mondom, nekem először volt ilyen!
A képen szereplő emberke nagyszemű Jeju jelképe "Dol hareubang" vagy éppen "Grandfather", én először azt hittem erről az emberkéről, hogy pénisz! :D Amúgy mindenhol ez a nagyfater van, mint dekoráció, rengeteg ilyen szuvenyírt árulnak. Csokik léteznek, ilyen alakúank, parfümök, meg minden más dolog, sok giccs. Az igazi lávakőből készült nagyfater-szuvenír nagyon drága..... Utólagos megjegyzés-tényleg sokan fallikus értelmet adnak neki, régen ördögűzésre csinálták ezeket. Vagy épp a bolondgombával azonosították őket. Kicsit emlékeztet a Húsvét-szigetekei szobrokra, de azért nem olyan rejtélyes.
Majd Olegilen sétáltunk, ami egy túraút a tenger mentén. Kicsit megbicsaklott a bokám, de szerencsére nem lett baj, másnap már nem is éreztem. Egy csodálatgos sziklaszirt előf fotózkodtunk:
Egy csajszi az ölebét cipelte az ölébe, a kutyalány koreai tradícionális ruhába volt öltöztetve. A kompon elfelé láttam egy pudlit cipőbe meg nevetsdéges cuccokba (látszólag nem élvezta a kutya a cipőviselést), de ez az eb még azon is túltett. Ronggyá röhögtem magam rajta! De komolyan, el fogok menni kutyadivat-tervezőnek, és erre lesz kereslet! Tudom, nekem olyan kutyusaim voltak, akiket nem lehetett öltöztetni, hogy nézne ki már Bobi vagy Folti ilyen cuccokban :D.
Aztán egy teaültetvényre mentünk, szélkerekek, miegymás. Ilyent sem láttam még sosem, nagyon bejött! A zöldtea soesm tartozott a gyengéim közé... Ok, a zöldtea-fagylaltot imádom, ennek ellenére ott nem vettem, mivel irreálisan drága volt.
A nap fénypontja: LOVAS SZÍHÁZ! Egy darabot néztünk meg, Dzsingisz kánnak gyerekkorától egészen a kánná avatásááig. Csodálatos volt, a színészek, meg a lovak is! Apura gondoltam, aki szintén imádja a lovakat, hozzám hasonlóan. "Ha ő ezt látná" -de szerintem a fotók tetszeni fognak neki-mármint a pacik! :)))
Imádtam, végén pózoltunk a lovasokkal! Annyira szelídek, annyira taníthatóak. És csodálatos állatok. Később meg akarok tanulni én is a lovassportot. Csak hobbiszinten.
Komolyan, most kiengesztelődtem Warren iránt, a novemberi miatt. Amiatt a hülye színdarab miatt, aki nem emlékszik, olvassa el egyik novemberi bejegyzésemet! (Mindungsan, tudjátok a Willendorfi Vénuszos!)
Este még a Halla Botanical Gardenbe akartunk menni, de már besötétedett. De felsétáltunk egy dombra, közben parodizáltuk Warrent ("Siessetek, ekkorra meg ekkorra itt kell lennetek!). Bezzeg ő volt az, aki elszórakozik mindig a videokamerájával, ha valami szépet lát. Nem az, imádjuk Warrent! Ilyen eredeti figurát, mint ő, keresve sem lehet találni! :D
Kaja után Houldenékkel sétáltam kicsit a városban, majd irány a norebang-szoba! Folyt a pia, kornyikáltunk, nagyon jó volt, főleg a fiúk! Bár, mikor Matt és én elénekltük az "It's raining man"-t az is siker volt. A "Bohemian Rhabsody"-ról nem beszélve, hehehehehehe. Ronggyá énekeltük a torkunk, leglalábbis jómagam. Koreában tudni kell a norebnangról -karaoke, tudjátok -hogy szobák vannak, egy-egy baráti társaságnak. Amerikában más, tudom, de ez így is jó. Szeretem az ilyen bulikat, a berúgós diszkók nem jönnek be a tucctucc zenével.
Tudom, ez a fejezet kissé hosszúra sikeredett, de annyi dolog történt ma!!!
A busz épp indult, irány ebédelni. Főtt tengeri herkentyűket ettünk, ott főzték helyben a kagylót, rákot meg egyebeket. Tofut is főztek ebbe a levesbe, nekem bejött a cucc! Melléje kimcsi (simán meg tudom már enni), alga, meg zöldség. Plusz sült hal, ami nagyon is ízlett. Eléggé serkenti az emésztést, eltettem egy kagylóhéjat az ebédből kimosva.
Majd egy narancsfarmra mentünk, ahol speciális gombát is termelnek, amit megkóstoltunk-azaz a belőle készült teát. Betereltek egy terembe minket ott istenítették a dolgokat. Na itt majdnem eldurrant az agyam, hogy nem termékbemutatón veszek részt, a marketinggel kíméljenek! Ezzel nem voltam egyedül... Látszik ezen a fotón...
De a pillantnyi durcimat elnyomta, mikor a teakóstoló után (egész iható volt a lötyi és megelőzi a rákot, juj de jó, nem leszek rákos! :D ) irány a narancsültetvény, ahol a bokorról szedhettük le a narancsokat. A lapos hátizsákom gyanúsan dudorodott az akció nyomán az isteni narancsoktól, Houlden erre azt mondta, "ha túl sok narancsot eszel, sárga leszel-csak viccelt"... Hatalmas élmény volt a narancsot a saját fájáról szedni, mondom, nekem először volt ilyen!
A képen szereplő emberke nagyszemű Jeju jelképe "Dol hareubang" vagy éppen "Grandfather", én először azt hittem erről az emberkéről, hogy pénisz! :D Amúgy mindenhol ez a nagyfater van, mint dekoráció, rengeteg ilyen szuvenyírt árulnak. Csokik léteznek, ilyen alakúank, parfümök, meg minden más dolog, sok giccs. Az igazi lávakőből készült nagyfater-szuvenír nagyon drága..... Utólagos megjegyzés-tényleg sokan fallikus értelmet adnak neki, régen ördögűzésre csinálták ezeket. Vagy épp a bolondgombával azonosították őket. Kicsit emlékeztet a Húsvét-szigetekei szobrokra, de azért nem olyan rejtélyes.
Majd Olegilen sétáltunk, ami egy túraút a tenger mentén. Kicsit megbicsaklott a bokám, de szerencsére nem lett baj, másnap már nem is éreztem. Egy csodálatgos sziklaszirt előf fotózkodtunk:
Egy csajszi az ölebét cipelte az ölébe, a kutyalány koreai tradícionális ruhába volt öltöztetve. A kompon elfelé láttam egy pudlit cipőbe meg nevetsdéges cuccokba (látszólag nem élvezta a kutya a cipőviselést), de ez az eb még azon is túltett. Ronggyá röhögtem magam rajta! De komolyan, el fogok menni kutyadivat-tervezőnek, és erre lesz kereslet! Tudom, nekem olyan kutyusaim voltak, akiket nem lehetett öltöztetni, hogy nézne ki már Bobi vagy Folti ilyen cuccokban :D.
Aztán egy teaültetvényre mentünk, szélkerekek, miegymás. Ilyent sem láttam még sosem, nagyon bejött! A zöldtea soesm tartozott a gyengéim közé... Ok, a zöldtea-fagylaltot imádom, ennek ellenére ott nem vettem, mivel irreálisan drága volt.
A nap fénypontja: LOVAS SZÍHÁZ! Egy darabot néztünk meg, Dzsingisz kánnak gyerekkorától egészen a kánná avatásááig. Csodálatos volt, a színészek, meg a lovak is! Apura gondoltam, aki szintén imádja a lovakat, hozzám hasonlóan. "Ha ő ezt látná" -de szerintem a fotók tetszeni fognak neki-mármint a pacik! :)))
Imádtam, végén pózoltunk a lovasokkal! Annyira szelídek, annyira taníthatóak. És csodálatos állatok. Később meg akarok tanulni én is a lovassportot. Csak hobbiszinten.
Komolyan, most kiengesztelődtem Warren iránt, a novemberi miatt. Amiatt a hülye színdarab miatt, aki nem emlékszik, olvassa el egyik novemberi bejegyzésemet! (Mindungsan, tudjátok a Willendorfi Vénuszos!)
Este még a Halla Botanical Gardenbe akartunk menni, de már besötétedett. De felsétáltunk egy dombra, közben parodizáltuk Warrent ("Siessetek, ekkorra meg ekkorra itt kell lennetek!). Bezzeg ő volt az, aki elszórakozik mindig a videokamerájával, ha valami szépet lát. Nem az, imádjuk Warrent! Ilyen eredeti figurát, mint ő, keresve sem lehet találni! :D
Kaja után Houldenékkel sétáltam kicsit a városban, majd irány a norebang-szoba! Folyt a pia, kornyikáltunk, nagyon jó volt, főleg a fiúk! Bár, mikor Matt és én elénekltük az "It's raining man"-t az is siker volt. A "Bohemian Rhabsody"-ról nem beszélve, hehehehehehe. Ronggyá énekeltük a torkunk, leglalábbis jómagam. Koreában tudni kell a norebnangról -karaoke, tudjátok -hogy szobák vannak, egy-egy baráti társaságnak. Amerikában más, tudom, de ez így is jó. Szeretem az ilyen bulikat, a berúgós diszkók nem jönnek be a tucctucc zenével.
Tudom, ez a fejezet kissé hosszúra sikeredett, de annyi dolog történt ma!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése