Tavaszi agymenés

Most épp eléggé "leromlott" a koncentrációm, így hát írok egy kicsit. Nem tudom, mi van az időjárással, de délben szállingózott a hó, és lehűlt az idő. Délután kicsit sétáltam, akkor már újra egész kellemes idő lett. Már itt is elkezdtek virágozni a cseresznyefák.

 Azáleák itt is :).

 Ma kicsit megjártam a szoknyával, de annyira nem vészes... Anyu most mondaná: Varjú vagyok! :)

  Holnap egy kisebb konferencián fogok/fogunk előadni, remélem, menni fog. Készültem rá, 10 perces lesz csak. Viszont elég gáz, hogy este 9ig fog tartani... Este meg már a koncentrációm...hát néha eléggé lecsökken. Reggel sokkal jobban tudok koncentrálni a dolgaimra...

Tervezem már a nyári hazautam, körvonalazódik, hogyan, miképp megyek majd. Úgy néz ki, moszkvai átszállással, bécsi érkezéssel lesz, augusztusban. Három hétre, időpont is hamarosan kiderül. Tök furcsa, hogy már nyolc hónap letelt, ismét a hazautamon gondolkodom. Hát, nem mondom, örülök neki, mivel az egy év az egy év, azért már kezdek fáradni. Bár a karácsonyt egész jól átvészeltem, hála az itteni barátaimnak :).  Négy hónap. Mindenesetre nagy motiváló tényező lesz! :) Igyekszem addig is rendesen tenni a dolgom, és amikor csak lehet, jól érezni magam! :)

Könnyebben eltelt (eddig) ez a periódus, mint a tavaly/tavalyelőtti, bár mélypontok voltak. Nem annyira durvák, mint tavaly, de elő-előjöttek. Sajnos sok jó barát/haver elment most is, akik rettenetesen hiányoznak.

Nem vagyok összeférhetetlen, de vannak dolgok, amiket nagyon nem szeretek: Pl. ezt a külsőségmániát, amiről már meséltem kismilliószor. A stresszt. A full koreai társaságot, amikor csak lehet, kerülöm. Teljes mértékben kizárják a külföldieket, és ezt nemcsak én tapasztaltam. Mikor két, európai barátommal találkoztam, (nem beszéljük egymás nyelvét), nekik eszükben sem jutott a saját nyelvükön kommunikálni, míg én velük voltam angolul dumáltak egymás közt is. Később ezt megjegyeztem az egyiknek, aki ugyanerre hivatkozott. Azt sem bírom, hogy soha nincsen csönd, pedig nagyon -nagyon vágyom rá.

Ma kora délután történt egy kedves incidens. A menza előtti területen gyakran vannak programok, rendezvények. Bolhapiac meg hasonló dolgok. Most viszont lehetett kézzel szappant csinálni. A szervező, illetve a rendező fiatalok nagyon aranyosak, segítőkészek voltak. Gyúrtam egy kacsát, elég béna lett, de majd legközelebb jobbat fogok alkotni :). Elszoktam ezektől a kézműves-dolgoktól. Pedig nagyon hiányoznak. Emellett egy "áramfejlesztő" szobabicikli-szerűséget ki lehetett próbálni, ami hozzá volt kötve egy mixerhez. A masina így feldarált egy paradicsomot. Kaptunk érte egy vizespalackot a paradicsomlével.

Futok rendszeresen továbbra is, három félmaratont tervezek most tavasszal. Meg nyáron is egyet-kettőt, ha bírni fogam a monszunt. 21én lesz legközelebbi futásom. 21én, 21km-t, vicces, de jól jön, hogy előző nap nem tudok túrázni menni...

A nap mondata:
Fura kolléganőm: "Ki az a Kim Jong-un?
Korea kolléga 1:  "Híres ember Észak-Koreában"
Koreai kolléga 2: "Nagyon szekszi" -höhöhöh!