2013. április 29., hétfő

Jelentés a katedra másik oldaláról

Mint meséltem, ebben a félévben egyik proffal közösen vezetünk gyakorlatot. Tulajdonképpen nem nehéz, és nagyon szeretem. Kár, hogy csak május végéig tart, bár akkor a diákoknak inkább az év végi vizsgákra kell koncentrálniuk.A prof oktatási stílusa olyan egyedi... Legutóbb énekversenyt szervezett a diákoknak. Vannak egyfajta "tudományos dalok", amik tulajdonképpen popdalok paródiái, tudományos szöveggel. Pl. YMCA- GTCA; vagy épp Lady Gagától a Bad romance helyett "Bad project" (a kedvencem!!!). Vagy ez a Western-blot dal. Szóval a diákoknak a GTCA-t kellett elénekelnie. Én pl. azon röhögtem, hogy a koreai diákok (fiúk is!!!) mennyire szégyenlősek! Alig lehetett rávenni őket, hogy énekeljenek, pedig mondtam nekik "gyerekek, ne izguljatok, ez csak játék"! Annyira nem is lelkesek, látszott a legtöbbön, mennyire nyögvenyelősen csinálják... Ha lenne itt pár spanyol-olasz diák, azok tuti lenyomtak volna egy bulit... Viszont egy nagyon aranyos lány nyerte meg, aki nekem a kedvencem. Ő tényleg ügyes volt, nem szégyenlős, és angolul is meg mer szólalni! :). A prof végül kinyomtatott A4-es lapokra G, T, C és A betűket. A kivetítőn ment a klip, a diákoknak meg föl kellett mutatni a megfelelő betűt  a refrénnél. És nekem kellett énekelni. Vicces volt, én sem tudtam a szöveget, de azért a végén belejöttünk.

Vasárnap, nem tudom, miért, de elkezdett fájni a jobb talpamban egyik ínszalag. Nem emlékszem arra, hogy rosszul léptem volna. Egyszerűen fölmentünk a buszra, elbóbiskoltam, és mikor felébredtem, fájt. Egyfajta húzódás-szerűség. Nem vészes, nincs feldagadva, nincs semmi külső elváltozás, rá tudok állni, járni -futni (óvatosan) is tudok vele. Csak kicsit fáj, arra emlékeztetett a fájás, amikor kamaszként meghúztam a bokámat. Ma reggel elmentem futni, a jobbik futócipőmben, és érdekes módon sokkal jobb lett tőle. Nem is fájt futás közben, sem most. Kicsit még merev a talpam, de a vasárnapihoz képest rengeteget javult. Remélem, rendbe fogok jönni, mivel vasárnap félmaraton! :) Most nem a sebesség számít, hanem az, hogy le tudjam futni!!! Tegnap teljesen be voltam rezelve, mi lesz, de most újra azt mondom: "nagyon várom". És lehet, előtte túrázom is szombaton :).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése