2013. február 11., hétfő

Jeju, második nap!- Föl a Hallasanra! :)

Az anyatermészet nagyon rendes volt velünk, a holdújév kezdete, illetve a 28. szülinapom alkalmából: Gyönyörű idővel ajándékozott meg minket a Hallasan-túránk során. Ezúttal elértük a csúcsot, sőt, egy gyönyörű útvonalon másztunk le!

Szóval Warren reggel hatkor hívta a szobát, hogy föl kéne kelnem. Én már rég talpon voltam, másztam is a tizedikre reggelizni. Hamarosan szállingóztak a többiek is. Csomagoltunk némi kaját a túrára, majd irány a busz. A Nap éppen akkor kelt, élvezettel csodáltuk a buszból. Tudtam, gyönyörű napunk lesz!
A hegyen rengeteg hó volt, de melegedett föl az idő, így lekerült rólunk pár réteg. Nem fújt a szél sem :). Eleinte a havas erdőben sétáltunk, hólánc sem kellett. Később azonban föltettük őket.
 A Jindalle-shelter mellett. A tavaly holdújévvel ellentétben idén gyönyörű idő volt. Mint látjátok, Warren egy szál trikóban sütteti a magát a nappal! :). Mivel a déli oldalon mentünk fel, a hegycsúcson kevés hóval megúsztuk.
 Kevés hó. Eléggé kaptatós terep az utolsó két kilométer, de lépcsőkön kell fölmenni! :)
 Szintjelző kövek! Minden 100 méteres szintemelkedésnél volt egy! :)
A kráter! :) Hihetetlen, gyönyörű, nincs rá megfelelő szó! :)

Mivel nem fújt szél, nagyon jó idő volt! :)
Örülünk a fejünknek! :)

Lefelé menet, mivel északi oldalon másztunk, több hóval és jéggel kellett szembe néznünk. Hólánccal simán járható volt a terep.
Itt egy turistaház állt valaha, de 2007ben egy erősebb tájfun lerombolta. :( Kár érte...
Később beértünk a havas erdőbe, ami gyönyörű volt! :) Haverommal egy kicsit "szétváltunk", mivel egyedül akartuk élvezni. Eufória volt érezni, hogy csak én vagyok, meg a természet. Élveztem a csendet, a madárcsicsergést.

 Később egy szurdokvölgybe értünk, ahonnan már közel volt a célpont!
Hamarosan jöttek a többiek is, és buszra pattantunk, irány vissza a szállás.
Mikor megérkeztünk a szállásra, akkor éreztem igazán, fáradt vagyok. Egyszerűen jó volt a meleg padlón pihenni, majdnem el is aludtam. Nagyon jól éreztem magam, örültem, hogy elmentem. Egyszer másik évszakba is föl kéne menni a Hallasan-ra -állapítottam meg. Remélem, még lesz rá lehetőségem! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése