Metrón, buszon, vízen, két keréken... persze a rosz idő nem maradt el!

Mivel közeleg a chusok (Nagy ünnep itt Koreában, a holdújév mellett legnagyobb), és most végére jártam a heti teendőimnek, emiatt elhatároztam: most hétvégén túrázom! A szombati napon nem voltam biztos, mivel este későn értem haza a színházból, de a szép idő meggyőzött. Ezúttal egy másik túracsoportot "próbáltam ki". Kwanaksan -hoz mentünk, egyszer már voltam errefelé, de ez a túra lájtosabb volt. Nem sziklákon mentünk, hanem túl jól kiépített terepen. De ettől még élveztem, ma nem vágytam a Climbingin Korea nehéz túrájára.
Vasárnap, mive az időjárás előrejlzések össze-vissza jeleztek, nem tudtam eldönteni,menjek-e vagy nem. Végül a menés mellett döntöttem, nem volt kedvem most máshoz. Féltem nagyon a késéstől, egy futtában elfogyasztott reggeli után metróra szálltam. A vonatokra szerecsére nem kellett sokat várni. De sajnos elég távoli állomáson volt a találkozó (mégha egy átszállással oda tudtam jutni, akkor is). És az óráknak jellegzetes tulajdonsága, ha szorít az idő, nagyon fel tudnak gyorsulni. Turbó sebességre kapcsolnak. Egy uncsi munkanapon pedig épp ellenkezőleg, a reumás csiga hozzájuk képest TGV... Ok, KTX, Koreában vagyunk...Viccet félretéve, időben odaértem, sőt, nem az utolsók közt. A társaságban sok ismerős arc volt, nagy örömömre :). "Régi" és új haverok, ok, a régi haverok tényleg csak idézőjelbe téve régiek, hiszen nemrég ismertem meg őket:). A buszozás hosszúnak tűnt. Ganghwa-do szigetig mentünk, nem hittem volna, hogy ilyen messze van. Ott egy másik busszal mentünk a Seokmodo felé menő révhez. Újra tenger:). Immár másodjára Szöulban. Majd bringákat béreltünk, és indultunk. Egy nagy béka próbált menekülni előlünk, szegényt kikerültük. A nagyobb emelekdők bringával nem voltak teljesíthetőek, de a lejtő kárpótolt minket :).

Ebéd során (kagylós tésztás levest vagy csilis tengeri herkentyűt ettünk, folyt a soju, sör is, ok, nem az én részemről :). Egyik sráccal, aki abszisztencát fogadott, az egészséges élttmódról beszéltünk, amit próbálok betartani). Sajna már lassan negyedik hete, hogy visszajöttem Koreába, de eddig nem múlt el úgy hétvége, hogy ne áztam volna ronggyá. Sajnos ebéd közben jött a zuhé, és megáztunk eléggé a tekerés közben.
Komppal vissza, a buszra Ganghwa-do-n elég sokat kellett várni.
Hazafelé azt ecseteltük, hogy Daisy kacsa vagy Miss Piggy jobb csaj-e? :) Hát, nem tudom, a maguk módján mindketten dögösek. Ettől függetlenül szép napom volt, bár bakancsom -jelenleg a kolesz mosókonyhájában szárad - kezdi megelégelni a hétvégi zuhékat. Remélem, hamarosan megszűnnek az esőzések. De élveztem, hisz először bringáztam, mióta Koreában vagyok. Nem ez lesz az utolsó!