Az utolsó napon egy városnézést terveztem (utolsó éjjel minden hülye álmom volt, hogy még mindig a konferencián vagyunk, és mindenféle csínyt próbálok sutyiban elkövetni, amit nem szabad.... höhö). A bringám újra jó volt, tehát eltekertem a kis hableány szobrához, ami turistalátványosság. Egy kínai turistacsoport szemében én is az lettem :). Meleg volt, egész nap a városban flangálva nehéz volt odakoncentrálni a dolgokra. Mivel rendes kaját nem ettem előző nap, vettem bulgursalátát. Nagyon jól esett ebben a melegben, amit éreztem, az egyfajta "minőségi éhezés" lehetett, vágytam valami zöldségesre.
Elmentem még a Christiana-ba is, ami Koppenhága hippi-negyede. A Christiana egy elhagyott katonai bázis volt, amit 1971-ben megszálltak a hippik. Fotózni egyik részen nem szabadott, és tudom, mi miatt nem engedték. Futni sem lehetett, mivel az pánikor kelthet:gondolom, félnek a rendőröktől. Amúgy érdekes hely volt, rengeteg graffitival, és szép kézműves ékszereket árultak, persze drágán. Ezek után próbáltam sétálni a városban, de a meleg miatt nem élveztem igazán a dolgokat. Öt körül már a szálláson voltam, lerendeztem a dolgokat és mentem ki a reptérre. A bőröndömet sokkal nehezebbnek éreztem, mint elfelé: Konferenciás jegyzetek és az aznap vett csokik megnehezítették a cuccom. Utólag kiderült: elfelé 12 kilós volt, hazafelé 16 kilós lett... Szerencsére így sem lett gond, mivel nem volt túlsúlyos. Vonatoztam ki a reptérre, és már örültem, hogy másnap nem kell utazni, kicsit pihenhetek :).
Vikingbus...szerintem vicces :) :)
A repülőút is simán ment, gyorsan becsekkoltam, és wifit is tudtam "lopni" :) egy kínai kajálda asztalán. Majd sétáltam egyet, a csokiüzletben lehetett kóstolni valami mojito-s fehércsokit (érdekes kombó). Mentem a kapukhoz, még utoljára felhívtam a családot, majd bambultam. Egy csaj mellettem tök idegesítően, hosszan dumált valakivel mobilon (vagy már én voltam a tűréshatárom szélén). Már nagyon fáradt voltam, mikor gépre szálltam. A röpcsin ezúttal szenyót adtak, és az utolsó zsömléket lelkesen osztogatták a légi kísérő fiúk az utasoknak :). Gondolom, aznap már utolsó járat volt, és meg akartak szabadulni a kajától. Szerencsére a mellettem lévő hely szabad volt, így ki tudtam nyújtani a lábam, szóval kényelmes utam volt. Azért jó hét volt, örülök, hogy eljutottam ide is, bár remélem, még lesz erre alkalom :) :).
A csomagom megint épségben megjött, vicces volt, hogy megint későn jöttem ki. Családom azt hitte, hogy a vámosok engem is behívtak megnézni a cuccaimat, és el akarják vámolni a konferenciás jegyzeteimet :) :)
Elmentem még a Christiana-ba is, ami Koppenhága hippi-negyede. A Christiana egy elhagyott katonai bázis volt, amit 1971-ben megszálltak a hippik. Fotózni egyik részen nem szabadott, és tudom, mi miatt nem engedték. Futni sem lehetett, mivel az pánikor kelthet:gondolom, félnek a rendőröktől. Amúgy érdekes hely volt, rengeteg graffitival, és szép kézműves ékszereket árultak, persze drágán. Ezek után próbáltam sétálni a városban, de a meleg miatt nem élveztem igazán a dolgokat. Öt körül már a szálláson voltam, lerendeztem a dolgokat és mentem ki a reptérre. A bőröndömet sokkal nehezebbnek éreztem, mint elfelé: Konferenciás jegyzetek és az aznap vett csokik megnehezítették a cuccom. Utólag kiderült: elfelé 12 kilós volt, hazafelé 16 kilós lett... Szerencsére így sem lett gond, mivel nem volt túlsúlyos. Vonatoztam ki a reptérre, és már örültem, hogy másnap nem kell utazni, kicsit pihenhetek :).
A csomagom megint épségben megjött, vicces volt, hogy megint későn jöttem ki. Családom azt hitte, hogy a vámosok engem is behívtak megnézni a cuccaimat, és el akarják vámolni a konferenciás jegyzeteimet :) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése