2014. július 19., szombat

Hazaút Koreából

Szóval kezdem az elején: Július  10-én fogtam a nagy hátizsákot, és még el sem tudtam hinni, hogy aznap megyek Magyarországra. Elég fülledt idő volt, a térdnacim rám tapadt, a hátizsák húzta  a hátam. Vonatok gyorsan jöttek, a reptéri vonaton helyem is lett hamarosan. Útközben SMS-eztem pár emberrel. Korán kiértem a reptérre, megittam egy citromos lötyit (melegben kiváló), és megettem az ilyenkor szokásos csirkét. Becsekkolás után gyorsan mentem az útlevél-ellenőrzésre, de későn vettem észre: elveszett a farmerblúzom, amit magammal vittem, hogy majd a repülőn felveszem. Kicsit szomorú lettem, de mentem a tradicionális központba, ahol most egy sárkányt festettem. Emellett volt egy népzenei koncert, ami nagyon tetszett. A kapuk felé menet vettem magamnak egy fülbevalót a vámmentes áruk boltjába, emellett az elektronikai üzletben kinéztem, milyen fényképezőgépet szeretnék hamarosan venni (azaz egy opciót találtam, még nem döntöttem el -utólagos módosítás: nem olyant vettem, másik mellett döntöttem).
A kapuknál visszakaptam az elveszett farmeringet, amit a check-in után hagyhattam el. Egyik ismerősömmel utaztam együtt, aki sajnos elakadt a bevándorlási hivatal-részen, de a kapuknál találkoztunk. Nem ültünk egymás mellett a gépen.






 Szerencsére időben indultunk, aminek nagyon örültem, hiszen szombaton indultam tovább, és így kevesebb esélye volt, hogy a csomagom elkavarodjon. A repülőn egy tündéri, majdnem két éves koreai kishölgy és az anyukája ült mellettem. Nagyon aranyosak voltak, az anyuka adott nekem cukrot, amikor fel-és leszálltunk (enyhíti a füldugulást). A kislány végigaludta a felszállást. A tenger felett rázkódott a gép, emiatt később volt kajaosztás. Egész finom halat adtak mindkét alkalommal. Próbáltam pihenni, zenét hallgatni, és filmezni valami  romantikus vígjátékot.
Moszkvába simán megérkeztünk, ott ismerősömmel megittunk egy gyümölcsös lötyit (legalábbis én azt ittam), majd mentem a kapumhoz. Moszkvai reptéren jól lehet fogni a wifit. Nehezen telt az idő, már nagyon örültem, mikor beszállás volt. Próbáltam aludni a gépen, valamennyit sikerült is pihennem. Aztán leszállás. Csomagom kicsúszott a kezemből, és úgy szájon vágott, hogy elharaptam belül a számat, vérzett is. Fogam nem sérült, de utána napokig fájt belül a szám. Csomagom viszont már a szalagon volt, aminek örültem :). Jó volt hazaérni, és kicsit pihenni. Időzónákat most könnyen vettem..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése