"Kutya idő volt", de fesztiválhangulat Jindo-n, 2. rész.

Hajnali 4-kor keltünk, gyorsan bekaptam némi főtt édesburgonyát (ami tegnap készült el, ott volt a fazékban), és felhúztam azt a vicces narancssárga kukás-gumicsizmát... Mentünk a fesztivál területére, ahol kaptunk fáklyákat. Így egész jó hangulata volt a hajnalnak. Sajnos idén Mózes nem menekült volna meg az egyiptomiak elől... Ugyanis jelenleg az Anyatermészet nem volt jó kedvében, úgy időzítette a tenger-szétválást, hogy hétfőre esett, de mivel hétfő munkanap, emiatt nem tudtuk megoldani...

Mentünk be a vízbe, tömeg volt. Ennek ellenére kicsit egy sámánista szertartás jutott nekem eszembe az egészről, megvolt az egyedi hangulat, amit valamennyire élveztem. 5 körül tűzijáték volt. Fújt a szél, a tenger hideg volt (fáklyák a szél miatt kialudtak). Ekkor mondták, menjünk ki, mivel záródik a földhíd. Feléig sem jutottunk az eredeti útnak. Azt hiszem, jövőre is jönnöm kell...

 Tehát a dobosok és "Mózes" csak a parton "buliztak"...

 Mivel fáradt voltam, visszaaludtam (valaki hangosan horkolt), de reggeli után felsétáltam a kis dombra a tengerpart mellett...

 Virágoznak a cseresznyefák...

Éledezett a környék, de mi hamarosan indultunk tovább. Kis túra is volt, de sajnos a ködben nem láttunk semmit a tájból...
Azért itt is meg lehet látni a szépséget...

 Miközben vártunk a többiekre, egy ajusshi útba igazított minket, sőt, csokit is adott nekünk, mivel ebédidő volt. Mivel a banda nem jött, az alaszkai srác és én lemásztunk a gyönyörű völgyben.

 Még szép virágok...

 Cseresznyevirágzás :)

 Kutyakölyök szégyenlős, nem akarja, hogy fotózzuk :) :)

 Hát nem édesek?

 Ő  már nagyobb kölyök, de annyira puha volt a szőre, hogy nem emberi... :) :)

Betermeltük a kimcsis levest (nem volt túl jó), és fél 3kor indultunk. A hazaút hosszú volt, kis dugóval Cheonnan előtt (az is elég volt). De még így is jobban jártunk, mint a többiek, akiknek a másik buszban ültek, ami lerobbant félúton. Sajnáltam őket, de végül ők is épségben hazajutottak (gondolom, kaptak egy másik buszt). Erre mit mondjak: Ilyen előfordulhat bármikor, sajnos nem rajtunk múlik...  Bosszantó, egyik srác mondta, ha a mi buszunk robbant volna le, ő stoppolt volna. Hát, megértem...