2011. július 9., szombat

Sportos szeminárium Pyeongchangban 2. rész

Reggel indultam a sportpályára, de fölvettek kocsival. A társaság elnöke, akivel nagyon jól összebarátkoztunk, kérte, dúdoljam el nekik-sok fiatal várt már ott- a Magyar Rapszódiát -megtettem, tetszett nekik. Az indiaiak is énekeltek valami népdalt.

Illik a mezhez a sportital :), ugye, srácok?
Elállt a tagnapi eső eső, de a sportpálya elég tócsás lett. De sebaj, lehetett rajta focizni, a srácok részéről vízifocinak lehetett nevezni. XD. Aztán kosárlabdáztunk is, amit élveztem. Nem felejtettem el, hogyan kell. Valaha nagyon szerettem, de régen játszottam már ezt. Egész délelőtt a sporté volt, eső néha csöpögött, de nem volt vészes. Esernyőt magamhoz vettem, tegnap elég babó voltam, hogy ezt elfelejtettem. Főnököm is megérkezett, mikor mezt húzott. Nem álltam meg nevetés nélkül XD, bár úgy nézem, értette, hogy viccesnek találom.
A prezi miatt dél körül kicsit ideges kezdtem lenni, aznap én voltam az utolsó... Ráadásul ebédnél azt a gusztustalan krumplis curry szószt akarták a rizsre tenni, fúj! Nem kértem, de a csípős ráknak örültem. Majd kezdődtek, én tök ideg lettem, bár nem mutattam. Átöltözni sem volt időm, csak lemosakodni kicsit, mezben-sortban tartottam. De sokan így voltak aznap :).
Először azt éreztem, elszúrtam, mivel két fontos ábra hiányzott, a ppt hibája lehetett. De a
programfüzetben látszott, tudták követni, emiatt nem volt nagy baki. Szerencsére el tudtam magyarázni nélküle is, de kicsit a prezi után ki voltam akadva. Sokan nyugtattak, hogy nincs nagy baj, ne essek kétségbe, sok jó kritikát kaptam. Csak egy negatív visszajelzés jött, hogy kicsit gyorsan beszéltem. De ez az izgulásnak betudható. Nem magyarázom a bizonyítványt, nem mondom, hogy "Há' én rosszfelé fordútam", de szerintem ez nem az én hibám volt. Végülis, utólag viszagondolva nem vagyok elégedetlen.
Majd bemutatkozás, mondtam koreaiul pár mondatot, ami hallatán tapsoltak. Gyakran történt már meg kinti tartózkodásom során, hogyha valamit értek a beszédjükből, vagy épp tudok dumálni kicsit koreaiul, nagyon tetszik nekik, bár erről már meséltem sokat.
Három ROHADTUL, (ezt direkt írom nagybetűvel) elhúzódó beszéd következett koreaiul, egyiken elaludtam, másikról kimentem, inkább fotóztam a környéken, ezzel jobban jártam.
Ilyen szép virágokat :).

Csak azért, hogy tudjátok magyarok: "Sárgán virágzik a tök" itt is!!! :)
Csak mert szép:)
Az utolsó beszédet valami híres művész-asszony tartotta, kédeztem főnökömet: "ez stand -up comedy volt?" mivel a stílusa eléggé durva volt. Ennyire élvezték az indiaiak :).
Nekem is minden bajom volt, hol röhögtem kínomban, hol Nagy Ferót idéztem: "Lőjék már le!", de koreaiak is uncsinak találták. Kyu-hwan legalábbis azt mondta.
A kellemesebb dolgokról a befejező-részben fogok írni :).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése