. Ma van 2013 utolsó napja, holnap ilyenkor remélem, tiszta idő lesz a Bekundae-n, és meg tudjuk csodálni az első napfelkeltét 2014-ben (talán már le is érünk a hegyről...).
Nem teszek irreális újévi fogadalmakat (ezeket érdemes elolvasni, nagyon jók!! "Visszahozom a diszkókortszakot"-jó is lenne ABBA-ra vagy Boney M-re bulizni, és ezt itt hullakomoly, nem irónia...), amiket nem lehet betartani. Különben is, szerintem ezek a fogadalom- dolgok annyira nem jók. Bármikor el lehet kezdeni a dolgokat, pl. sportot, helyes táplálkozást, rendszeresebb életmódot stb. Nem kell megvárni vele a másnapot/ hétfőt (ja, ma hétfő van? Jövő hétfőn!!) /jövő hónapot/újévet... höhö
Most nem melózom, csak lazulok, AC/DC-t hallgatok, imádom a vidám, pörgős stílusukat. AC/DC olyan zenekar, akiket soha nem lehet megunni, klasszikusok, mindig előveszem őket, időről időre szerepel a zenei repertoáromban. Egyrészt, végeztem a fontosabb teendőkkel, másrészt, a többi dolgot csak az ünnep után tudom intézni. Mivel nemcsak rajtam múlnak azon bizonyos dolgok, vagy épp olyan ember segítsége kell hozzájuk, aki nincs benn. A szakdogámat még majd fel kell feltölteni az egyetem honlapjára (blee...)
Amúgy tegnap jött egy "késő esti szülinapozás". Esti futás előtt és után jelzett indiai haverom, hogy egyik, kínai osztálytársnőnknek (mi hárman nagyon jóban vagyunk) szülinapja van, és köszöntsük fel éjfélkor. Indiaiak mindig ezt csinálják, ezzel érvelt. Vettünk tortát is (azaz ő szerezte be, de közösen fizettük), és elmentünk a csajhoz. Éjfélig ökörködtünk, és éjfél körül köszöntöttük fel. Aztán indiaiak másik szokása, hogy az ünnepelt képébe tömik a sütit, és az illető úgy néz ki, mint egy ovis, aki összemaszatolja magát evés közben!!! (höhö) Állítólag az is szokás, hogy szemetet öntenek az illető fejére (azért ez túlzás...). Örült nagyon az ünnepelt a dolognak, de egy tuti: nem hiszem, hogy februárban megoldható, hogy ők a kolesz elé jöjjenek éjfél körül. Főleg, hogy fiúkat nem fogadhatok lányszobában... Az enyémet talán máshogy fogjuk megülni :) :). Én tuti nem hagyom magamat összekenni sütivel!!!
Össze kell maszálni az ünnepeltet...
Próbálok optimista lenni 2014-el kapcsolatban. 2013 kicsit zavaros, ellentmondásos volt. Alapjában véve jónak lehet mondani, hiszen teljesítettem a legfontosabb célokat, amiket kitűztem magam elé ("újabb okosságok", doktori, cikkek, sport), klassz helyeken jártam (Korea összes nemzeti parkjában, ez is cél volt!), megismertem pár (sok) jó fej embert. De voltak olyan ótvaros pillanatok is, amiket (a jelenleg nem ismert) ellenségeimnek sem kívánok. Gyakran éreztem magam egyedül, sok barátom elment, vagy épp olyan emberek zaklattak, akik a hátam közepére sem kellettek... Azt a sok idegességet sem kívánom senkinek, amiket én éltem át a disszertáció írása közben (nem a disszertáció, hanem a vele járó "bürokrácia" volt a fő probléma).
Ma végre kézhez kaptuk a "házi készítésű Bibliákat". Legalább 10 példányt kell nyomtatni. Azt értem én, hogy mind az 5 bírálónak kell 1-1 példány. DE: mi a túróért kell a sulinak 5 példány? Miért kell kivágni egy csomó fát a disszertációnk érdekében, mikor az esőerdők pusztulnak, és a föld oxigénvagyona van veszélyben (Egyik ELTE-s haverommal ezen a költői kérdésen filóztunk évekkel ezelőtt... )?
Hozzánenyúlj, ez az én munkám!!!!!
De azért próbálok bizakodni. Egyik percben tök bizakodó vagyok. Hiszen fiatal vagyok, talpraesett, sportos, jól beszélek angolul, sok dologban (nemcsak szakmai) ügyes, bányarém sem vagyok, és még sok lehetőségem van arra, hogy a további terveimet is véghez vigyem. Máskor meg, sokkal inkább az ellenkezője ugrik be. Próbálom lenyugtatni a "negatív démonokat", ami legtöbbször nem nehéz. Remélem, akárhová is vet az élet, szeretni fogom azt, amit éppen csinálok. Egy biztos: akármi is lesz, szeretnék nem elbizakodni. Én sem örülnék neki, ha valamelyik barátom vagy haverom így viselkedne velem.Tudom, előfordul, hogy suli, meló, új társ, költözés és egyebek révén kicsit eltávolodnak a haverok. De akkor is, eddig, ha hazamentem, mindig jó volt látni az ismerős arcokat, és (majdnemhogy) ott folytatni, ahol egy éve abbahagytuk :).
Szóval remélem, jól fognak telni a szilveszteri bulik, kevés piával, rókával és gyors józanodással! :)
Nem teszek irreális újévi fogadalmakat (ezeket érdemes elolvasni, nagyon jók!! "Visszahozom a diszkókortszakot"-jó is lenne ABBA-ra vagy Boney M-re bulizni, és ezt itt hullakomoly, nem irónia...), amiket nem lehet betartani. Különben is, szerintem ezek a fogadalom- dolgok annyira nem jók. Bármikor el lehet kezdeni a dolgokat, pl. sportot, helyes táplálkozást, rendszeresebb életmódot stb. Nem kell megvárni vele a másnapot/ hétfőt (ja, ma hétfő van? Jövő hétfőn!!) /jövő hónapot/újévet... höhö
Most nem melózom, csak lazulok, AC/DC-t hallgatok, imádom a vidám, pörgős stílusukat. AC/DC olyan zenekar, akiket soha nem lehet megunni, klasszikusok, mindig előveszem őket, időről időre szerepel a zenei repertoáromban. Egyrészt, végeztem a fontosabb teendőkkel, másrészt, a többi dolgot csak az ünnep után tudom intézni. Mivel nemcsak rajtam múlnak azon bizonyos dolgok, vagy épp olyan ember segítsége kell hozzájuk, aki nincs benn. A szakdogámat még majd fel kell feltölteni az egyetem honlapjára (blee...)
Amúgy tegnap jött egy "késő esti szülinapozás". Esti futás előtt és után jelzett indiai haverom, hogy egyik, kínai osztálytársnőnknek (mi hárman nagyon jóban vagyunk) szülinapja van, és köszöntsük fel éjfélkor. Indiaiak mindig ezt csinálják, ezzel érvelt. Vettünk tortát is (azaz ő szerezte be, de közösen fizettük), és elmentünk a csajhoz. Éjfélig ökörködtünk, és éjfél körül köszöntöttük fel. Aztán indiaiak másik szokása, hogy az ünnepelt képébe tömik a sütit, és az illető úgy néz ki, mint egy ovis, aki összemaszatolja magát evés közben!!! (höhö) Állítólag az is szokás, hogy szemetet öntenek az illető fejére (azért ez túlzás...). Örült nagyon az ünnepelt a dolognak, de egy tuti: nem hiszem, hogy februárban megoldható, hogy ők a kolesz elé jöjjenek éjfél körül. Főleg, hogy fiúkat nem fogadhatok lányszobában... Az enyémet talán máshogy fogjuk megülni :) :). Én tuti nem hagyom magamat összekenni sütivel!!!
Össze kell maszálni az ünnepeltet...
Próbálok optimista lenni 2014-el kapcsolatban. 2013 kicsit zavaros, ellentmondásos volt. Alapjában véve jónak lehet mondani, hiszen teljesítettem a legfontosabb célokat, amiket kitűztem magam elé ("újabb okosságok", doktori, cikkek, sport), klassz helyeken jártam (Korea összes nemzeti parkjában, ez is cél volt!), megismertem pár (sok) jó fej embert. De voltak olyan ótvaros pillanatok is, amiket (a jelenleg nem ismert) ellenségeimnek sem kívánok. Gyakran éreztem magam egyedül, sok barátom elment, vagy épp olyan emberek zaklattak, akik a hátam közepére sem kellettek... Azt a sok idegességet sem kívánom senkinek, amiket én éltem át a disszertáció írása közben (nem a disszertáció, hanem a vele járó "bürokrácia" volt a fő probléma).
Ma végre kézhez kaptuk a "házi készítésű Bibliákat". Legalább 10 példányt kell nyomtatni. Azt értem én, hogy mind az 5 bírálónak kell 1-1 példány. DE: mi a túróért kell a sulinak 5 példány? Miért kell kivágni egy csomó fát a disszertációnk érdekében, mikor az esőerdők pusztulnak, és a föld oxigénvagyona van veszélyben (Egyik ELTE-s haverommal ezen a költői kérdésen filóztunk évekkel ezelőtt... )?
Hozzánenyúlj, ez az én munkám!!!!!
De azért próbálok bizakodni. Egyik percben tök bizakodó vagyok. Hiszen fiatal vagyok, talpraesett, sportos, jól beszélek angolul, sok dologban (nemcsak szakmai) ügyes, bányarém sem vagyok, és még sok lehetőségem van arra, hogy a további terveimet is véghez vigyem. Máskor meg, sokkal inkább az ellenkezője ugrik be. Próbálom lenyugtatni a "negatív démonokat", ami legtöbbször nem nehéz. Remélem, akárhová is vet az élet, szeretni fogom azt, amit éppen csinálok. Egy biztos: akármi is lesz, szeretnék nem elbizakodni. Én sem örülnék neki, ha valamelyik barátom vagy haverom így viselkedne velem.Tudom, előfordul, hogy suli, meló, új társ, költözés és egyebek révén kicsit eltávolodnak a haverok. De akkor is, eddig, ha hazamentem, mindig jó volt látni az ismerős arcokat, és (majdnemhogy) ott folytatni, ahol egy éve abbahagytuk :).
Szóval remélem, jól fognak telni a szilveszteri bulik, kevés piával, rókával és gyors józanodással! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése