Annyira várom már, hogy hazalátogassak, hogy nem emberi :) :). Persze Amerikát is nagyon, alig több, mint 3 hét múlva megyek. Hihetetlen, ugye? Tegnap nyomtattam ki minden papírt, repjegyet, szállásfoglalást, ESTA-t meg egyebeket, akkor tudatosult. Tudom, még sok dolgom van addig, és lesz pár jobb túra is. Most szombaton is :). Ez egy "hosszú év" volt, mivel tavaly már júliusban mehettem (Európában volt az a bizonyos konferencia), most meg csak augusztusban tudok. Talán jobb is így jelenleg :). Augusztusban szeretek menni.
Persze sokat gondolkodom. Szerencsére sok rendes ember van körülöttem. Tegnap, színházban is teljesen jól éreztem magam, nem szorongtam egyáltalán, meg az elmúlt hétvégéken sem éreztem magam feszélyeztetve a társaság miatt. Mivel láttam, vannak emberek, akik kedvelnek, elfogadnak, még ha nehezebben nyílok is meg, mint az átlag.
Próbálok nem törődni azon helyi ismerőseimmel, akiknél azt érzem, hogy régebben jóban voltunk, de most bekerültek egy menő közösségbe, és ezáltal nem tartanak engem magukhoz elég jónak. Kicsit fáj, dehát "magasról nagyot lehet esni". Nem kívánok senkinek semmi rosszat, de nem érzem magam többé alábbvalónak másoknál. Sokat vívódtam önmagammal, de nagy nehezen sikerült. Talán a buddhista filozófia is segített. Alapjában véve tisztelek minden vallást, elfogadom a másik hitvilágát, még ha keresztény kultúrában nőttem föl, akkor is. A buddhizmus, és spiritualizmus nagy hatással volt rám. Én próbálok megmaradni olyan embernek, mint régen, a rosszat levetni, amin tudok javítani, azt próbálom...
Kezd fülledt lenni az idő, minden reggel ronggyá izzadok, ha sportolni megyek. Este is gyakori jelenség ez... Emellett rengeteg futóversenyt lemondtak, elhalasztottak a MERS miatt. Meg rengeteg más rendezvény is elmaradt. Szerencsére túrázni így is lehet, a versenyekre meg igyekszem edzeni... :) :). Nem görcsösen, nem akarok kiégni... Egyik lány mondta egyszer, hogy elég keményen csinálta, aztán azt vette észre, hogy nem élvezi annyira a sportot. Van benne valami, egy biztos...
A hétvégi tengeri fürdésnek egy torokfájás lett a vége, orrom most el van dugulva, de már jobban vagyok :) :)
Persze sokat gondolkodom. Szerencsére sok rendes ember van körülöttem. Tegnap, színházban is teljesen jól éreztem magam, nem szorongtam egyáltalán, meg az elmúlt hétvégéken sem éreztem magam feszélyeztetve a társaság miatt. Mivel láttam, vannak emberek, akik kedvelnek, elfogadnak, még ha nehezebben nyílok is meg, mint az átlag.
Próbálok nem törődni azon helyi ismerőseimmel, akiknél azt érzem, hogy régebben jóban voltunk, de most bekerültek egy menő közösségbe, és ezáltal nem tartanak engem magukhoz elég jónak. Kicsit fáj, dehát "magasról nagyot lehet esni". Nem kívánok senkinek semmi rosszat, de nem érzem magam többé alábbvalónak másoknál. Sokat vívódtam önmagammal, de nagy nehezen sikerült. Talán a buddhista filozófia is segített. Alapjában véve tisztelek minden vallást, elfogadom a másik hitvilágát, még ha keresztény kultúrában nőttem föl, akkor is. A buddhizmus, és spiritualizmus nagy hatással volt rám. Én próbálok megmaradni olyan embernek, mint régen, a rosszat levetni, amin tudok javítani, azt próbálom...
Kezd fülledt lenni az idő, minden reggel ronggyá izzadok, ha sportolni megyek. Este is gyakori jelenség ez... Emellett rengeteg futóversenyt lemondtak, elhalasztottak a MERS miatt. Meg rengeteg más rendezvény is elmaradt. Szerencsére túrázni így is lehet, a versenyekre meg igyekszem edzeni... :) :). Nem görcsösen, nem akarok kiégni... Egyik lány mondta egyszer, hogy elég keményen csinálta, aztán azt vette észre, hogy nem élvezi annyira a sportot. Van benne valami, egy biztos...
A hétvégi tengeri fürdésnek egy torokfájás lett a vége, orrom most el van dugulva, de már jobban vagyok :) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése