Szünnap...

Tegnap senki nem tudott rendesen dolgozni. Az okokról nem akarok beszélni, lényeg. volt egy plusz "szünnap", ami nagyon kellett. Már kezdem jobban érezni magam, bár még nem vagyok 100%ig kipihent, de ez a kis pihenő jót tett. Elmentem Moran-ra, kicsit sétáltam, és egyik üzletben olcsón láttam pasztellkrétát. Ezen technikát már gimiben is ki akartam próbálni, mivel tetszettek a pasztellkrétával készült képek-mint mondtam, szeretek rajzolni-festeni, valamennyire értek is hozzá. Hát, rájöttem ennek a technikájára, ujjal kell rákenni a "krétaport" a papírra. A színek tetszenek, az is tetszik benne, hogy könnyen lehet a színeket keverni így. Sajnos az első műveim kicsit gyerekesnek tűnnek, de majd később, remélem, tudom fejleszteni ezen technikát.  Kell az ilyen fajta kikapcsolódás is.
A héten végre rendesen aludtam,  jobban ki tudom pihenni magam. Talán, mivel szobatársaim sem tanulnak egész éjjel, vagy többet vannak otthon. Még most is rettenetesen fáradt vagyok, a két hét nemalvás (naponta 3-4 óra, de nem az én hibám) rondán kiütközött, nem lehet azt egy éjjel alatt kiheverni. Komolyan mondom, a múlt hét rémálom volt, nemcsak emiatt... Nem mondok okokat. Ilyenkor az a legrosszabb, hogy nincs senki, akivel személyesen meg tudnám beszélni a dolgokat. Persze sokan nyugtattak, nincs is baj, de annyira jó lenne egy nehéz pillanatban valakihez személyesen fordulni, akinél tényleg érzem, megért. Emiatt is annyira élveztem a múlt hétvégét, hiszen jól esett kicsit "elszakadni" a problémáktól. Ez nem menekülés. Vannak dolgok, amik miatt még bennem van a tüske, próbálom kihúzni, meg nem gondolni rájuk.