Sok kicsi Buddha + ismét a Beakundae-n

Eléggé rosszul aludtam, de nem akartam otthon maradni. Warren szervezett egy túrát a Bukhansan-ba. Két kedves ismerősöm is jött, hát bevállaltam. Az előző napi félmaraton után volt némi izomláz a combomban, de ettől függetlenül egész jól bírtam az iramot.
Egy buddhista templomnál kezdtük a túrát, Suyu-hoz közel, ahol körülnéztünk, majd a völgyön keresztül irány föl. Felismertem: Azon az útvonalon mentünk, ahol a legeslegelső túrámon is, csak akkor nyár volt...
Köszörnyek itt is...

Fake meditáció. Egyik ismerősöm: "Vigyázz, mert a sok üléstől el lehet hízni. Mind az a csávó mögötted" Én: "Mint az a sok csávó mögöttem. Amúgy nem kell aggódni szerintem, tegnap futottam le életem első félmaratonját".

Amúgy ez a fal a sok Buddha-szoborral nagyon tetszett, nem tudom, miért, de aranyos volt! :)

 Warren is rajong a kőszörnyekért, nemcsak én!

 A szentély... Itt kajáltunk. A buddhista szerzetesek fél 12kor ingyenkaját osztanak az arra járó túrázóknak. Bár Waren mesélt a "fúziós" buddhista kajákról is, curry-vel (höhöhö). A buddhista szerzetesek egyszerű kajákat szoktak főzni, mindenféle hús, fűszer, hagyma nélkül. Rizst ettünk kimcsivel, de nekem ízlett. Nagyobb szentélyekben nagyobb szokott lenni a választék.

Csak mert szép...

Szóval evés után a még hóval borított szurdokvölgyön keresztül indultunk fel a hegyre. A hólánc nagyon kellett, mivel eléggé csúszott a terep. Néhol megcsúsztunk, de komoly baj nem lett. Szerencsére.

 A hó és jég ellenére a Baekunde-n tömegnyomor volt. Nagyon nehezen lehetett följutni.

 Épp örülök a fejemnek a csúcson. Másfél éve nem jártam itt... Annyi minden lekötött, sok más helyre el akartam jutni. Tudtam erről a tömegnyomorról is. Ezek miatt valahogy nem volt kedvem visszajönni.

 Egy közös fotó, amit a csúcsról csináltak!

 Ezek után Wokhyobong felé vettük az irányt. Egy másik-szerintem használaton kívüli buddhista szentély...

 Ezek az erdei szabályok... Ez az ábra szerintem olyan vicces, hogy nem emberi... Vándormadár szénné röhögte magát rajta. Ne engedjük a házi kedvencet az erdőbe piszkítani... A medve gyanakodva szagolja a kutyas**rt! :) :) hehehehe

 Wonhyobong -klassz kilátás Beakunde-re! Ezt a zöld dzsekit a tegnapi futás során kaptam!

 Ez a fa tetszett!

 Újabb művészfotó, miután leértünk! Fészek a gingko-fán!

Ezek után beültünk egy kis kajáldába, ahol klassz kimcsicsigét ettünk. Szerintem a múlt hetihez hasonlóan most is jó volt a kaja, de sokkal olcsóbb volt! :). Megfigyeltük, hogy két csoportra oszlott a társaság: Akik könnyen meg bírták enni a csípős cuccot, illetve, akiknek problémájuk volt vele...

 A buszra várni kellett kicsit, már fáztam. Hazafelé egy ajusshi flörtölt velem kicsit (höhöh). Majd a metrók elég gyorsan jöttek, így épségben hazaértünk. A combomban lévő izomláz még mindig megvan, de most plusszban a vállamban is lett némi izomláz, tehát úgy érzem magam, mint akit összevertek...