2012. április 18., szerda

Két nap...

...és túlesek ezen az egész vizsga-mizérián.... Már várom, komolyan. Ha minden jól megy, a tanulós részt lezárom, most már csak a kísérletek, és az írás -az utóbbi Főnököm szerint a kényes rész... Jobb is. Váratlanul ért az egész vizsga -dolog, nem győzöm hangoztatni....
 Főnököm tegnap adott egy rahedli zh-t, javításra... Háát, lefárasztott kellően. Nem volt nehéz, hiszen csak aminosavak szerkezetét kellett leírni, és besorolni  őket. Ha valaki rossz helyre írta őket, de teljesen jól, egy pont mínusz csak (hatból)... Férfias erőfeszítés kellett, hogy ki ne éljem ki a szadista hajlamaimat. Hogy nulla pontot adjak rá így. De akkor nem lennék különb azoknál a tanároknál, akiken én is bosszankodtam pár éve. A másik "kedvencem" a teszt volt, ami nálam kb. a lottózással volt egyenrangú. Bocsánat, hogy így kiírom magamból, de találkoztam pár szemétséggel. A teszt szerintem nem fedi a valós tudást, emiatt nem szerettem... Ha egyszer oktatni is fogok, sosem adok olyant a diákoknak, mégha könnyű javítani, akkor sem. És nem is fogom csakis azért lehúzni bizonyos diákok jegyét, hogy kiadja a Gauss-görbét... 
 Nyeltem már elég sokszor, ért pár igazságtalanság. Nem beszélek erről részletesen, de  valahogy úgy érzem, jó lenne itt mielőbb végezni. Az a baj, hogy sok jó fej ember elment, miután lediplomázott. Főleg két indiai srácról beszélek, akik humorukkal, poénjaikkal összetartották a társaságot. Hiányoznak. sokszor azt veszem észre, hogy klikkesedik a banda. Ha nem tudnék hétvégente kiszabadulni, már becsavarodtam volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése