Reggel 9 előtt vártam Jukjeon-nál. A busz időben jött, sőt, korábban a kelleténél. Kevés ember csatlakozott a mai túrára, de néha a kisebb társaság jobb, mint a nagyobb. Nem kell a többségre várni, kevesebb extrém igényt kell kielégíteni, kevesebb a stressz vele. Most is nagyon jó volt, hogy hasonló erősségű emberek jöttek, akikre nem kellett annyit várni. (Eszembe jutott egy január elseji incidens, mikor Warren összeveszett egyik csajjal. Nem emlékszem az előzményekre, de a lány állítólag hazudott Warren-nek)
Hát, böszme nagy dugó lett elfelé, késve érkeztünk meg. Szerencsére nem volt annyira nehéz a terep. A hó ellenére könnyen tudtunk menni, könnyen-gyorsan fölértünk a csúcsra. Ködös idő volt, de élveztem a havas tájat. Hatalmas tömeg volt, a "traffic jam" mellett a "human traffic jam" is probléma volt... Sok koreai idősebb ember csak azért jön a természetbe, hogy kajáljon ,piáljon -állapítottuk meg sokadjára. Sokan ültek a hóban, közben rament főztek..
Hurrá!!!
Hát, kreativ megoldás a szél ellen. :)
Havas fák. Amazing...
Cocaine.... So much cocaine...
Volt, aki előszeretettel feküdt bele a hóba... Nem beszélve arról, hogy egyszer engemet is belelökött...
Hógolyó! :)
Elég gyorsan leértünk, nem volt egy hosszú- hardcore túra, de nagyon élveztem! :)
A kajálást is elég érdekesen oldottuk meg: A kajálda teli volt, de a tulaj felajánlotta, üljünk be a szuvenír-boltba. Hangulatos hely volt, faház-szerűség, bár kissé fáztunk, de élveztem. Nem ízlett annyira a vacsi, de a kimcsiben nem csalódtam (sok külföldi barátom nem érti, hogy miért őrülök meg a kimcsiért). Gyorsan, dugómentesen hazaértünk, metró is egyből jött! Vannak rossz pillanatok, de még mindig imádom a telet! :) :) (ok, ott az orrszívó-verseny a metrón, munkahelyen, stb... Indiai kollégám szerint náluk rosszabb a szitu...). Viszont egy rossz dolog is történt az este: Éjfél után megint megszólalt a tűzriadó a koleszban!!! Még mázli, hogy épp nem aludtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése