Ma vannak a választások, emiatt szünnap van Koreában. Így akarják buzdítani az embert, szavazzon. Ezekből a kampányokból én nagyon-nagyon keveset érzékeltem. Nem tudok sajnos Korea politikai dolgairól nyilatkozni, elnézést kérek ezért olvasóimtól. De nem biztos, hogy bárkit is érdekelne. De lényeg ami lényeg: ma szabadnap volt. Connie és én beszélgettük, hogy egyik nap ki kellene menni megcsodálni a cseresznyefa-virágzást. Mivel Yeouido-n már kétszer is jártam, és a Seokchon-tó közelebb volt hozzánk, ez mellett döntöttünk.
Tegnap este esett, izgultam is rendesen. Délután egyre beszéltük meg eredetileg a találkát. Tanultam egész délelőtt, később pedig Főnököm hívta meg a bandát ebédre. Egy sütögetős helyre mentünk, egyfajta "annyit ehetsz, amennyi beléd fér"-típusúba. Többféle pácolt hús közül lehetett választani. Salátabár is volt, sőt, odenget, mandut is lehetett enni... Connie-vel délutánra tettük át a találkozót. Reggel még felhős, ködös idő volt, és reméltem, addigra teljesen kitisztul az idő. Reményeim valóra váltak, mert mikor végeztünk az ebéddel, addigra száz ágra sütött a Nap, és ez meg is maradt. Öt előtt el is indultam.
Seokchon-lake egy mesterséges tó, Jamsil mellett. Kellemes környezet, fákkal, virágokkal. Két részből áll, amik "össze vannak kapcsolva". Az autópályák is ezen keskeny összekötő szakaszon ívelnek át. Nagy meglepetésemre a Lotte World (Szöul vidámparkja) is itt áll, egy kis szigeten. Tulajdonképpen tudtam, hogy hol van a Lotte World és a Seokcho-lake, de nem tudtam őket együtt elképzelni. Nem szeretem a vidámparkokat, még messziről is rémes volt látni a különböző játékokat. Nekem már attól felfordult a gyomrom, hogy láttam őket, sokkolónak tűntek - szinte hallom a szívatást "mi lesz veled az űrhajóban?"...
Cseresznyevirágok :). Connie mondta, többféle dísz-cseresznyefa létezik, bár erre én is gyanakodtam. Elvileg egyik fajtájuk Jejuról származik, bár nem tudom, melyik. Érdekes, hogy minden évben, minden tavasszal látja ezeket az ember, mégis mindig megcsodálja. A természet varázsa, sosem lehet megunni. Yeouido mellett ez a tavacska is ismert színhelye a
cseresznyevirágzás-fesztiválnak. Hétvégén kerül sor ezen eseményre. Gondolom, zsúfolt lesz....
Most tűntek fel a szomorúfűzek (nálunk, Duna, Tisza partján gyakori jelenségek), amik a koreai művészet kedvelt motívumai. Most esett le, láttam már őket festményeken. Szerelmi történetek gyakori színhelye a vízpart, fűzzel. Nekem most egy anekdota jutott róluk eszebe, amikor azt hitték a szomorúfűzről, szomjas, és kivágták, hogy elérje a vizet. :D
Zárásként beültünk egy kávézóba dumálni, Connie aranyos volt, meghívott. Köszönet érte!!! Buszra pattantunk, és irány haza. Közvetlen járat volt a sulihoz, és egy darabig egy irányba mentünk. Vicces, hogy itt Szöulban még most sem merek egyedül buszra ülni. Annyira bonyolult a busz-menetrend, gyakran zsúfoltak a járgányok, jobban rázkódnak, mint otthon. Ráadásul legtöbb esetben angolul sincs kiírva semmi, és a sofőrök sem túl segítőkészek...De most félig üres volt a járgány, semmi dugó. Pár megállóval előbb leszálltam, hogy kicsit kiélvezzem a tavaszi levegőt. Várom Gyeongjut!!! Csak a vizsgán essek már túl!!!! :S
Tegnap este esett, izgultam is rendesen. Délután egyre beszéltük meg eredetileg a találkát. Tanultam egész délelőtt, később pedig Főnököm hívta meg a bandát ebédre. Egy sütögetős helyre mentünk, egyfajta "annyit ehetsz, amennyi beléd fér"-típusúba. Többféle pácolt hús közül lehetett választani. Salátabár is volt, sőt, odenget, mandut is lehetett enni... Connie-vel délutánra tettük át a találkozót. Reggel még felhős, ködös idő volt, és reméltem, addigra teljesen kitisztul az idő. Reményeim valóra váltak, mert mikor végeztünk az ebéddel, addigra száz ágra sütött a Nap, és ez meg is maradt. Öt előtt el is indultam.
Seokchon-lake egy mesterséges tó, Jamsil mellett. Kellemes környezet, fákkal, virágokkal. Két részből áll, amik "össze vannak kapcsolva". Az autópályák is ezen keskeny összekötő szakaszon ívelnek át. Nagy meglepetésemre a Lotte World (Szöul vidámparkja) is itt áll, egy kis szigeten. Tulajdonképpen tudtam, hogy hol van a Lotte World és a Seokcho-lake, de nem tudtam őket együtt elképzelni. Nem szeretem a vidámparkokat, még messziről is rémes volt látni a különböző játékokat. Nekem már attól felfordult a gyomrom, hogy láttam őket, sokkolónak tűntek - szinte hallom a szívatást "mi lesz veled az űrhajóban?"...
Zárásként beültünk egy kávézóba dumálni, Connie aranyos volt, meghívott. Köszönet érte!!! Buszra pattantunk, és irány haza. Közvetlen járat volt a sulihoz, és egy darabig egy irányba mentünk. Vicces, hogy itt Szöulban még most sem merek egyedül buszra ülni. Annyira bonyolult a busz-menetrend, gyakran zsúfoltak a járgányok, jobban rázkódnak, mint otthon. Ráadásul legtöbb esetben angolul sincs kiírva semmi, és a sofőrök sem túl segítőkészek...De most félig üres volt a járgány, semmi dugó. Pár megállóval előbb leszálltam, hogy kicsit kiélvezzem a tavaszi levegőt. Várom Gyeongjut!!! Csak a vizsgán essek már túl!!!! :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése