Viharfelhők...

 Bajlós árnyak, vihar előtti csend,derült égből villámcsapás, nevezzük, ahogy akarjuk. 
Április  végén vizsgázni fogok... Hideg zuhanyként ért, de négy tárgyat meg kellett jelölnöm, és azokból számot kell adnom a tudásomról. Szerencsére testhezálló tárgyakat választottam ki , azt a négy órát, amiket igazán szerettem -és a profok is aranyosak voltak. Végülis, alapok megvannak, de fel kell eleveníteni őket. Tudtam, hogy ez a vizsga lesz, de meg voltam győződve, hogy következő félévben kell csak. Mivel még plusz egy félévem van hivatalosan. Nem baj, át fogom venni az órai anyagot, és menni fog. Ha igyekszem, talán Gyeongju-t sem kell feladnom. Nem akarom, azt a két nap pihit szeretném, attól csak jobban fog menni.Annyira várom azt a kirándulást, hogy nem emberi... Csak szívfájdalom lenne belőle, ha lemondanám, azt meg nem akarom.
 Nagyon szeretném viszont, ha jól sikerülne a vizsga, hiszen fontos lenne. Remélem, nem fognak megszívatni. Tartom magam elég intelligensnek és értelmesnek, hogy meg tudjam csinálni.
 Ez nagyon jó, bár elsütni nem merem vizsgán, hihihihihihihi ("ez a ninja megakadályozza, hogy 100%nál kevesebbet adj a dolgozatra!!!!") Nem tudom, a profok hogy reagálnának rá. Lehet, hogy röhögnének csak egyet, hogy ennek a diáknak még humora is van, de ellenkezője is megtörténhet.

  Egyelőre nem mondok ki semmit, de feltámadt a remény pár dolog ügyében, amikről már szinte lemondtam. Próbálom elhinni, hogy leszek elég ügyes leszek az elkövetkező egy-másfél évben, és végig tudom csinálni, amit kell.