Éjfél volt, mire ágyba kerültem, összvissz 4 órát alhattam, de futás nem maradt el. . Homyeongsan hegyre mentünk. A metrón elaludtam, Morning Hill szerint úgy lehetett ezt észrevenni, hogy nem dumáltam. A megálló kicsit ismerős volt, egy január végi túra színhelye miatt, de mikor kiértünk, akkor rájöttem, ez számomra teljesen ismeretlen terep.
Cuki pandás sapek :)
Híd. Koreai verzió :) Befagyott folyócska.
Hát az első emelkedő sokkolóan meredek volt, éreztem is rendesen a vádlimat... Pont az az alattomos szakasz, ami nem látszik annyira durvának, de mikor rajta vagyunk, akkor érezzük, hogy valójában nem is olyan könnyű. Gyorsan haladtunk, dél körül már a hegycsúcson voltunk, ahol kajáltunk.Szép kilátás, felfelé menet:
Fenn vagyunk :) "Ne állj fál lábon, nem vagy te gólya"XD.
Mark disznóbelet készített! Ettem már disznóbelet itt Koreában, 2010 novemberében. Sőt, mi magyarok is eszünk belsőségeket, gondoljunk csak a kolbászra, amit disznóbélbe töltenek... Vagy épp a pacalra, ami marhabendőből készül.
Az a bizonyos disznóbél...
Ebéd után teljesen meglepődtem: Mr. Kim nem felejtette el a köszöntést, amit múlt héten ígért! Egy törpe méretű "sajttortát hozott" ("francia" pékségekben lehet kapni, csokis változatban is), vékony gyertyákkal. Nem akartak a gyertyák meggyulladni, de találékonysággal sikerült megoldani. Örültem a köszöntésnek, el is érzékenyültem (múlt héten már ittunk az én szülinapomra is). Köszönet érte!!!
Vágom fel a sütit :)
Továbbmentünk az erdőben, néhol csúszott a terep, a "rejtett jég" miatt. Élveztem a túrát, sokkal jobban, mint múlt héten. Eddie és én később, este megállapítottuk, azért, mivel múlt héten elég keveset mentünk. (Bukhansan és Dobongsan nagy része télen járhatatlan).Megint egy ütős emelkedő következett, majd elértük a tavat. Körbe lehetett sétálni, de magát a tavat körbekerítették. Homyeong-lake egy mesterséges tó, nagyon szép látvány. Elég magasan helyezkedik el. A gátat már a hegycsúcsról látni lehetett.
Kilátás a gátról.
Hideg szél fújt ott fenn, örültem, mikor elindultunk le. Lefelé menet sok helyen jeges volt az út, egyik csajnak kölcsönadtam fél hóláncomat, a másikat meg én magam használtam. Mindjárt kaptam is Joey-tól, hogy a "Crampon csalás" XD. Hát, fél pár "hólánccal" nehezebb volt menni.
Gyorsan leértünk, egy órán belül megtettük a 3 és fél kilométeres utat a tótól a faluig. Amikor megérkeztünk a lakott területre, egy "Eiffel-toronyot" is láttunk! Dunsztom sincs, hogyan került oda, és mire szolgál... De nagyon vicces volt XD.
Countryside..
Egy néni bogyókat árult, gyöngysor-szerűen fölfűzve cérnára. Nem tudtam mi az, gondoltam próba-szerencse. Kiderült róla, gingko magja, amit megfőztek. Kicsit főtt kukoricára emlékeztető íze volt. Állítólag egészséges.
Egy dakgalbis kajáldában fejeztük be a mai napot, a jól megérdemelt zöldséges csirkével, ami iszonyat jó volt. Kihoztak még nem csípős savanyúkáposztát is-na az nagyon ízlett! Olasz srác meg is viccelt a káposzta miatt, végülis magyarok szeretik a savanyú káposztát... 
Írjam ki most ezeredjére, hogy "A hülyeség, az megy?"
Voltak, akik felöntöttek kicsit (nem kicsit, nagyon) a garatra, Mark a sokadik soju és makgoli után pl. baromi hangos lett, és mined második szava az volt, hogy motherfucker vagy sibál, persze csak viccelődött! XD (csúnya szavak) A vonathoz menvén egyik koreai srác (Jackie) a "be vagyok rúgva"-szót tanította nekem és Eddie-nek koreaiul-már kiment a fejemből... A metró hazafelé tömött volt, mint általában hétvégén. Bírom a "Chuncheon Line"-t, mivel korszerű, új, gyors, és nem utolsó sorban csodás helyeken megy keresztül. De ez az esti zsúfoltság hazafelé, ezt sosem szerettem... :S. Elég fáradt voltam a hétközbeni izgalmak és a kialvatlanság miatt, de nagyon jól éreztem magam most is :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése