Fura...

...hogy lassan vége a vakációnak, mégis fáradtabb vagyok, mint szorgalmi időszakban. De remélem, nyári vakóció alatt hazajuthatok majd, és kapok legalább három hetet, mint tavaly. Emlékszem, januártól áprilisig azon rettegtem, hogy két hétnél hosszabb időre nem fognak elengedni, mégis megkaptam.
Holnap remélem, végére tudok járni a vízum-ügyintézésnek.
Kicsit már várom a tavaszt. Hogy nem kell kabátot-sapkát és harisnyát hordani. Lehet, hogy tél vége felé más is így van vele, tisztelet a kivételnek -Warren tipikus ellenpélda .
Közeleg a második előadásunk napja, 28án lesz... Már megcsináltam az előadásom, de pont abból a részból készült, ami még nagyon nincs "kész". Őszintén örülök, hogy elfogadták az én pályázatomat is, de izgulok. Ideges vagyok, mi lesz, ha egy ábra "elveszik" (volt már ilyen nyáron...) ? Vagy hogy nem tudok válaszolni a kérdésre a diszkusszió során? Tudom javíthatatlan vagyok, mondanák egyesek. Sajnos az önbizalomhiány régóta komoly problémám. Gyerekkorom óta végigkísér egyfajta "megfelelési kényszer". Ha nem sikerül valami, néha akkor könnyen elkenődöm, ilyenkor egyszerűen képtelen vagyok igazán örülni a más sikerének. Nem megyek bele a részletekbe, de megvan ennek az oka. De dolgozom rajta, hogy leküzdjem. A múlt pénteki sikeres előadás valamennyire "helyre tett", de még van mit javítani.
Szombaton nagytakarítás a laborban, mindenkinek részt kell benne venni. Nekem mindegy végülis, ha kell, szívesen segítek, nem büdös nekem a meló. Annyira nem, hogy összeszedjek valami nyavalyát kibúvóként XD.
Tegnap nagykaja volt, talán az elmaradt holdújévet pótoltunk. Egy "all you can eat" kajáldába mentünk, Moranra. Metróztunk, ami nagyon nem akart jönni. Benyögtem a bandának, gyalog is mehettünk volna (nincs messze, két megálló) erre a többiek egy emberként tiltakoztak ("Messze van"). Persze nagy volt a választék, minden nagyon jó volt, amit kóstoltam.
Pár éve Anyu mondta ezt a kifejezést "Kő van a gyomromban" , akkor sokat nevettem rajta. Most nekem is lett egy "kövem", inkább nem metróztam, hazasétáltam, hogy elmozdítsam. :)
Diplomaosztó is volt most, Hien végzett MsC-n. Annyira vágyom már néha arra, hogy én végezzek. Talán doktori fokozattal már több esélyem lesz arra, hogy jó állásom legyen. Tulajdonképpen szeretem csinálni, amit csinálok. Csak az elakadások, mélypontok esetén meg szoktak fordulni a fejemben olyan dolgok is, amiknek nem szabadna. De ez szerintem sok emberrel előfordult már :))).