Tudom, egy blogba nem kötelező minden nap írni, van, aki évente egyszer, ha ír... Tudom, manapság túl sok agyhajtót iszom XD. Csak viccelek, de le kell írnom néha az élményeimet, tapasztalataimat, mivel el fogom felejteni. És az írás fel is vidít, ha épp rossz kedvem van. Lehet, írónak kéne mennem, nem tudom... Hiányzik többek közt a festés, a rajzolás, kézműveskedés is, de tudom, később arra még lehet időm. Egyelőre írni és fotózni van csak lehetőségem. Ennyi meg nekem is kell...
Szóval ma reggel korán ébredtem, futottam is, mivel visszaludni már nem mertem, hát akkor futok egyet... A levegő csípős volt, de nem túl hideg. Jól esik ilyenkor a mozgás. Nemsokára indultam is Suyu-ra, ahol még nem volt senki, hát nem átvették a SHITY-s utolsó utáni pillanatban érkezős stílust???
Szóval mentünk, csodás, napos idő volt, busz is mintha gyorsabban kiért volna a túraterepre. Nem mentünk nehéz szakaszon, mivel a Bukhansan nagy része télen, hóban járhatatlan. Szerencsére ezen szakaszon kevés hó volt, de néha kapaszkodni kellett... (Yeongbong csúcsra mentünk)
Leérve kicsit elfáradtam, mivel keveset aludtam. Beültünk egy kajáldába. A társaság ivott. A koreai piálás sajnos totál más, mint a magyar. Mi, ha inni van kedvünk, akkor elmegyünk, és mindenki egyénileg veszi meg magának a piáját. (vagy potyakörök is vannak néha XD) Egyetemista szinten is a kikapcsolódásról szól a közös borozás-sörözés. Azonban a társaságomban az ilyen "beülések" inkább a beszélgetésről szólnak. De itt Koreában inkább azt érzem, az embernek az a célja, hogy berúgjon. Addig rendelik a makgolit, vagy a sört, míg a le nem issza magát az ember a sárga földig, és az egész számlát elosztják egyelő részre. Ez nem nagyon fair azokkal szemben, akik keveset isznak (pl. velem), mert fizetjünk a nagyobb ivók piáját...
Szóval itt már lecsúszott a banda torkán némi makgoli XD.
Davidnak is szülinapja volt, felköszöntették őt és engem. De Mr. Kim jövő hétre ígért egy össznépi ünneplést a februári születetteknek :))). Remélem, összejön. Jirisanra nem tudok menni, mivel pénteken későn végzek, és esélyem sincsen este 11ig hazamenni, és átöltözni, és visszatérni... Kiöltözve túrázni nem Így velük megyek, úgyis szombat reggel indulunk Chuncheonba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése