2010. december 22., szerda

Karácsony lesz...

Ajándékokat kéne venni... gondoltam ma, mivel kollégák, szobatársak tényleg megérdemelnek valami kis figyelmességet. Tehát az utam a laborból az kinti boltba vezetett, ahol vettem tollakat, illetve kis, mobilra akasztható figurákat. Nem nagy dologok, de mégis. Meg persze csokit:). Majd nagy bőszen csomagoltam, egyik kolléganőm már megérkezett, tehát szinte asztal alá bújva gyártottam a csomagokat.
Hangullal, angolul, néha magyarul is ráírtam, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket:). Ugyanis többen kérdeztek tőlem magyar szavakat. Tegnap pl. olvastam a híreket magyarul, és egyik kollégám odajött, és próbálta olvasni, de rájött, mennyire nehéz a drága anyanyelvem:).
Persze, akiknek eddig átadtam, örültek. Sőt kolléganőm elrohant a boltban és átnyújtott egy kis csomagot:). Amiben egy pár alvózokni volt:). Kissé meghatódtam, de annyira sokat számolnak ezek a kis dolgok is:).

A képen a bal oldali csomagot egyik szobatársam fogja kapni. A jobboldaliban van az a bizonyos zokni:).
Holnap karácsonyi buli:)))! Várom már! Az ünnepek el fognak telni, honvágyam kezd elmúlni. Ugyanis tegnap egyik egyik kedves otthoni barátomtól kaptam online képeslapot. Én is lelkes képeslap-küldésbe kezdtem, és reggelre jött is pár válaszlevelem:), aminek nagyon örültem. Valahogy jól estek otthoni haverjaim üzenetei, nem tudom elmondani, miért.
Ajándékokat meg majd odaadom, ha hazamegek:).
Csak van egy nagy bánatom: A Skype műszaki hiba miatt nem megy! Imádkozom, hogy karácsonyra javuljon meg... Valami műszaki hiba van a központtal, emiatt nem tud senki belépni. Nagyon remélem, hogy az ünnepekre helyre jön...
Na estére rendbe jött a kommunikációs csatorna!! Miért pont megint legnagyobb hidegben kell elromlania a fűtésnemk a laborban????? Nincs igazság!!!!

2010. december 21., kedd

Persze kollégámé lett az utolsó saláta...

Ebédelni mentünk. Kollégám mondta nekem, hogy ma ő salátázni fog. Mire én is az mellett dönttem (volna). De ő szabályszerűen megtiltotta: "Nem, te rendesen fogsz enni, riszt és főtt kaját. Nem szoktál vacsorázni, kell az energia, fehérje, szénhidrát" "Dehát neked is"-válaszoltam. "Ok, de énnekem most zöldségre van szükségem" - válaszolta. A menzán csak egy csirkesali volt, gondoltam, az most legyen az öve... Most egyszer egyszer jókislányhoz méltóan átengedtem neki, és helyette rizst ettem.
Amúgy az "egyél rendesen" beszólást párszor megkaptam. Családom, barátom, heverjaim néha a kollégák, volt, mikor a szobatársam is mondogatta... Nem mintha nem szeretnék enni, vagy anorexiában szenvednék. Leszögezem, normális az alkatom, túlsúly szerencsére nincs, bár teszek az ellen, hogy ne is legyen. De kollégámnak ez a rendre utasítása kissé odavágott:))).

Honvágy...

Hát most kijött. Az ünnep kihozta, amit nem kellene, hogy kijöjjön:( . Már jobb, már optimistább vagyok. De az első karácsony távol, a legrosszabb. De a reggeli grúpmíting során elmúlt, talán a forrócsoki is segített, amit a főnököm hozott a bandának túélőcsomag miatt :)))).
Aztán meg karácsonyi ebéd Itaewonon (nemzetközi nagyed, egyik kedvenc részem), egy kínaiban ettünk. Azaz nem tradícionális kínaiban, hanem egy ameriaki-kínaiban:). Rendeltünk hatféle kaját öten (főnököm, három kolléga, meg én), amit elosztottunk. Tulajdonkéépen végigkóstolhattuk őket. Középre letették a dolgokat, és a kistányérra azt szedtünk, ami épp szimpi volt. Amúgy nagyon klassz dolgokat adnak, de ezen élni? Hát nem tudnék! :) Tészták, vagy rizs, pipi, tengeri herkenytű, zöldség. Jobb, mint az magyar kínai kajáldák kínálata, el kell ismerni amúgy. Nyugi, nem szólom le őket, de nekem jobban bajönnek.

2010. december 19., vasárnap

Tea Buddhával, éljen a hó!!!!

Kedves haverommal az E-mart nevű bevásárlóközpontben találkoztunk, hogy beszerezzük a maradék cuccost a szombat esti bulihoz. Aztán jöttek többen is, és irány a talhely, ahová lelkes Boney M dalolás közben jutottunk el. Nem pia hatása, csak az ment az üzletben. Meg felszabadult voltam, hogy túlestem a vizsgámon. De eléggé kimerült...
15en voltunk, ami nem sok, de a kisbusz ennyi emberre jó találmány. Éjfél körül indultunk, a buszon benyomtam egy kis szunyát, bár akezdeti zötykölődés nem tett neki jót. Arra ébredtem, hogy a busz megint megzöttyen, majd megáll. "Ott vagyunk már?"-nyögtem, amire igenlő választ kaptam. A társaság? Több számomra új ember volt, akik közt eleinte sokan kezdetben túl rámenősnek tűnetek, de a két nap végére rájöttem: egész szimpatikus emberek.
A szállás:
Tudom, kissé Barbie-baba stílusú a rózsaszín falakkal. A fűtés tűrhető volt, bár a padló elég meleg. Itt Koreában a padlófűtés elterjedt...
Reggel kiderült: a túra törölve, mivel síelni eredetileg nem akartam. Kárpótlásként a haverom elintézte nekem is a sífelszerelést. (szép karácsonyi ajándék :)) Bár volt rá valami kedvezmény is, nekem azt mondták.
Yongpyeong area-sípályák:

De mivel két éve nem volt léc a lábamon, emiatt csak óvatosan csúsztam, és csak kékpályán mertem menni. Ahhoz képest, hogy két éve a Gerlitzenen élvezettel száguldoztam a pirosakon-feketére becsszó, akkor sem mentem- nagy visszalépés, de nagy öröm, hogy nem felejtettem el. Jelentem: egyszer sem estem!!! Esküszöm: Snowboard soha! Akkorákat estek vele az emberek, hogy maradok a sílécnél! Egyesek csodás szaltókat csináltak vele akaratlanul. Na ezt már nem... Lécekkel biztonságosabb. A bakancs amúgy szokás szerint a középkori kínzóeszközzel egyelő. Léccel még egész jó, de járni benne... inkább erről jobb nem beszélni. Tudom, merevít, meg véd, de akkor is.
Tulajdonképpen élveztem, a héten: feels like Siberia, itt feels like Austria. De mégsem annyira. Az osztrák sípályák nekem sokkalta szimpatikusabbak, valahogy jobban élveztem azokat. Tudom, még sok időm van, később még csinálhatom, de annyiből jó volt, hogy kicsit kielégítette a léchiányomat: hiszen, ha tudat alatt is, de hiányzott. Csak ez a zsúfoltség kissé negatív tapasztalat.
Este a szálláson nagy tivornya: Karácsonyi vacsi. Pulyka, tökpite, krumpli, plusz marhás bulgoi, kacsás izé. Majd játékok, chicsken dance: ennek a lényege, hogy számolni kell, és ha 3, 6, 9 helyett tapsolni kell. Meg barkhobáztunk, olyan "hírességeket" (is) adtak fel, hogy Osama Bin Laden, George Bush, Elvis. Vagy Supermann, azt nagyon nem akarták eltalálni. Nekem a túravezetőnk jutott. Onnan jöttem rá, hogy mondták szeret énekelni :).

Másnap reggel takarítás elhúzódott, sokan a késői fekvésnek köszönhetően nehezen keltek fel. Néhányan lécre pattantak, a többiek, pedig mentek a Buddha templomhoz. A szerzetesek tök jó fejek, mivel teakóstolóra invitáltak bennünket. Meg ingyen ebédet adtak.
A templom udvarán:

Teázunk. A krizantémos azért elég bizarr volt...
Ebéd közben:


Cookie és füge, lehetett vinni belőle: A katona bácsik elég rendesen megtették: De mi is!
.Majd séta következett. Egy szerzetes, akit férfinek hittem, követett. Kiderült, hogy nem pasas, hanem nő!!! A borotvlt fejével meg bő rucijával annyira uniszexek ezek a buddhista szerzetesek!!! Amúgy nagyon aranyosak, kedvesek, barátságosak. A buddhista kultúra elég szimpatikus volt mindig is. Gondoltam, én is beállok közéjük, semmi stressz, friss levegő. Csak a fej borotválása tartott vissza: mondtam a többieknek :). Ok, ezt nem mondtam komolyan...

Sétánk során egy patak mentén mentünk. Egy temetőt is megnéztünk. Szép a környék, tényleg, kár hogy nem töltöttünk el itt több időt. A temetőben (bocsi, képet nem tettem be) vizesordók voltak asírkon kőből, vagy teknősök. De a lopás itt is jellemző, akárcsak otthon... Egy koreai háborús lövésnyomot is mutattak egyiken...
De sajnos korán kellett indulnunk, mivel emberi időben Szöulba akartunk érkezni. Dugó sem volt nagy, legalábbis kikerültük. Közben karaokéztünk, elég zajos volt a busz. Sok egész klassz kornyika született. Pl.túravezetőnk a Last Christmas-t :). Jómagam a Bad Moon Rising-ot, meg a Wind of Change-t énekeltem. Egyik srác a Toxic-ot énekelte Britneytől, és csak 80 pontot adott a gép: "I hate this machine!" -jelentette ki.
A hazaúttal szerencsém volt: Többen Suwonba akartak menni, és a Bundangnál álltunk meg a busz miatt, ahonnan nekem tudniillik közvetlen metrójárat van haza. Így korábban a koleszba értem :))). Klassz hétvégém volt, remélem, most már végre kihevertem a vizsgákat, mag egyéb dolgokat...

2010. december 16., csütörtök

Elsőév reméljük letudva:)

Túlestem az utolsó vizsgán, egész klasszul sikerült :). Márciustól másodéves leszek! Este irán Oadesan:))))!!!!! Nem sielni fogok, csak túrázni, de remlélem, jó lezs így is. Sieléshez nincs kedvem egyelőre... Erőm inkább, kedvem lenne. Sajnos fáradt vagyok kicsit. Kell ez a hétvége, pihenni, aztán hétfőn kijavítom a főnökömnek a beígért zh-kat.És a saját melómat is átgondolom, folytatom. Sajnos rossz kedvem is van, hisz a karácsony egyre közelebb. Alig várom, hogy túlessek ezen, de még ott a holdújév... Meséltem már párszor.

2010. december 14., kedd

Vizsgadrukk- újratöltve...

Pénteken vizsgám. Ma preizm, aztán ezen félév úgy néz ki sikerrel letudva. Nem kicsit vagyok ideges, az tény, dehát tanultam. Csak most van épp az egyik hidegperiódus, tegnap is -10 fokok voltak. Szerencsére ez szárazhideg, nem a nedves hideg. Ugyanis a nedves hideg az sokkal rosszabb, jobban kedvez a vírusfertőzéseknek. Inkább -10 fok száraz hideg, mint 0 fok, de párás, ez esett le egykor, a virológiás tanulmányaimból. Szóval kicsit izgulok, de rmeélem, menni fog. De tényleg....
Epilógus1: Prezi letudva :D. Hát eléggé megdolgoztunk most érte, nem kicsit, nagyon, a srácok is ügyesek voltak, bár az alapot én készítettem el hétvégén, amire építettünk. Bár így is az utolsó pillanatban készültünk el. De most tényleg, lazára vettük a figurát, beszéltünk. És a diszusszió volt a legjobb :))). Mikor megbeszéltük. Hát szerintem ez jó pont így, de nagyon. Volt, akié kicsit szárazra sikeredett, a tanár el is bóbsikolt rajta, hehehehehehe. De komolyan, mi a hátsó sorban alig bírtuk visszafojtani a röhögést mikor észrevettük, tény, kissé felszabadultunk, hogy túl vagyunk rajta. Mi tettünk bele poénos ábrákat is, a szemléletesség miatt. Szerintem ez feldobja ez a dolgot.
Tegnap egy közös kajálós buli volt a nemzetközi diákonak sütögetős kajáldában. Szerintem az ilyen nem rossz néha, hogy összehozzák a helyi fiatalokat. Szerencsére osztálytársaim közt sok a jó fej, ezt mondtam, rengeteg jópofa figura van. Többekről azt hittem, na ő egy hajtós, csak a kutatás érdekli. De később kiderült, egész normális, és jópofa egyén :).
Holnap vizsga. Na, reménykedem a legjobbakban.
Egy kedvenc képem: (még a saját gépemmel jártam, akkor csináltuk a laborban, tavasszal) Szerintem annyira aranyos :)))).

2010. december 12., vasárnap

Méghogy nincsenek boszorkányok! :D


Magyar naptár szerint ma van Luca napja. Azaz európai szertint. Otthon ma egyfajta tilalom napja van. Nem szbad varrni, mert a boszorkányok bevarrják a tyúkok tojókáját. Szőni fonni sem szabad mert a boszorkány kócot tesz az ember esze helyére :). Annyit röhgtem ezen. Egyfajta boszorkányok elleni védekezés. Tudom, ezt a bejegyzést Halloweenkor kellett volna írnom, de ide is stimmel.
Nagy királyunk, Könyves Kálmán is megmondta: Boszorkányok nincsenek. Nem nagyon hiszek én sem bennük. Azaz mégis. Hisz a biológusok, vegyészek boszorkánykodnak :D !!! Anyagokat keverünk össze, kijön egy másik. Kísérletezünk az anyagokkal, mint a boszik a méreggel varázsitallal. És kijön valami, ami érdekes lehet. Sőt a legtöbb kutató, aki természettudománnyal foglalkozik, boszorkánykodik valamilyen szinten :D! Szóval ők a "modern boszik" :D
A középkorban üldözték azokat, akik a papoktól eltérő módon akartak gyógyítani. Azonban az inkvizíció csak hátráltatta a fejlődést, mondta nekem valaki. Van benne valami, hiszen visszafogták a tudományt, sok tudós fizetett az életével, a "boszorkányságával". Hála Istennek ma már ilyen nincs. Támadta a tudományt. Pl. Galilei mikor bojkottálta a geocentrikus világképet, akkor inkvizíció elé került.
Vagy sok ártatlan embert elégettek néha koholt rágalmazás miatt. Kikáltották, hogy boszorkány, kuruzsló, és jött a máglya... Tudom, filemkből meg könyvekből való tapasztalatról van szó. De néha a régi írások eléggé hitelesen lefestik.
Na meg vannak legendák is, hogy halála után ott kísértett egy asszony, mint boszorkány. Hátborzongató :D!
Tehát a "modern boszorkánykodás" klassz dolog. Sőt, ha olyant talál, ami hasznos lehet, el is ismerik! :D.De sajnos kétélű. A boszikhoz hasonlóan itt is vannak jók és rosszak. A rossznál én az atombomára, a biológiai fegyverkere gondolok. Vagy arra, volt olyanra is példa, hogy valami mérget kevertek a beosztottak a főnökük kávéjába amitől megbénult. Vagy hátráltatják a másikat, a munkájuk elrontásával. Bár ezek nagy része szerencsére bűntetendő.
De a jó "boszik" is szerencsére sokan vannak akik szolgálják az egészségügy, a tudomány fejlődését. Kemény meló, de ha valami sikerül, érzi az ember, megérte!!!!