..annyira bennem volt a spiritusz az előző éjszakás s**r alvás ellenére is, hogy elfutottam Bokjeongig, majd vissza, de mégsem mentem fel a koleszhoz (mint általában), hanem lekocogtam (azaz futottam) Tapyeong metrómegállóig is. Moranig már nem mertem, mivel oda este 8 után nem szívesen megyek. Jól esett, ez az extra kb. 2km is (így a 7-8km helyett 9-10 lehetett...). Néha jó lenne, ha mindig meglenne bennem az energia ennyire. Folyton bennem van a bizonyítási kényszer. Sokak szerint jó. De néha fárasztótó. Tudom, mindenkinek nem felelhetek meg. Ha megpróbálná az ember, elveszítené a személyiségét. Ezt meg nem akarom. Csak csinálni, amit szeretek, nem szürreális elvárásoknak megfelelni folyton. Próbálom, hogy a saját véleményemet is érvényre juttathassam.
Tudom, vannak jó napok is, és sajnos rosszabbak is. Tudom, minden jó véget ér. És minden rossz is. Az utóbbira azt mondom, hála az égnek...
Mondjak egy pozitív gondolatot? Hát mondok! Lassan kész vagyok a disszertációmmal. Emellett mondok még egyet: Jövő hétvégén teljes hétvégét "kiveszem": Szombaton Jirisan, vasárnap Gayasan :). Régen túráztam már "úgy igazán"... Ami nehéz: Egyensúlyt kell találni a futás és a túrázás közt, mivel mindkét dolgot imádom...
Tudom, vannak jó napok is, és sajnos rosszabbak is. Tudom, minden jó véget ér. És minden rossz is. Az utóbbira azt mondom, hála az égnek...
Mondjak egy pozitív gondolatot? Hát mondok! Lassan kész vagyok a disszertációmmal. Emellett mondok még egyet: Jövő hétvégén teljes hétvégét "kiveszem": Szombaton Jirisan, vasárnap Gayasan :). Régen túráztam már "úgy igazán"... Ami nehéz: Egyensúlyt kell találni a futás és a túrázás közt, mivel mindkét dolgot imádom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése