Még mindig nagyon jó idő van, itt, Szöulban. Augusztus vége-fíling, pedig már benne járunk az októberben. Futok, közben agyalok. A napi teendők, kísérletek, és a disszertációm járnak az agyamban. Alakulnak a dolgok szerencsére. Mostanában fáradtabb vagyok... Egyik kolléganőm eredetileg egy hétre hazament egy esküvőre, de már lassan második hete nem hallottunk hírt felőle. Bakker, idén lassan hat hetet (bár én is mindig kiharcoltam, hogy engedjenek el három hétre évente) töltött otthon, egészségügyi okokból, meg miegymás révén. Különben is, én nem tudok hazaszaladgálni esküvők vagy betegségek miatt... Majd ha beszól nekem, hogy miért csavargok hétvégén (mivel ő annyira elkötelezett, hogy hétvégén is benn van), akkor meg fogom neki mondani. :) :) Na mindegy. A campuson kutyas**r-szag terjeng, mivel "érik" a gingko magja. Azaz rothad a mag burka. Reggeli futás és munkába menet igyekszem nem rájuk lépni, hogy ne legyen büdös. Ajummák és ajusshik reggelente lelkesen gyűjtik ezeket a "büdös bogyókat". Ugyanis amint leszárad a büdös lágy burok, a kemény héjat letörve a mag ehető. És egész finom megfőzve, egyszer kóstoltam.
Szóval futok. Kicsit kótyagos vagyok, de futok. Előző nap, egy kirándulás miatt keveset aludtam. Jó volt, örülök, hogy a szerdát, az ünnepnapot kihasználtam. Majd mesélek róla, ha elhagy a disszertáció-írás terén az ihlet. Két és fél hét a maratonig. Nem tudom, menni fog-e. Nem tudtam rá keményen edzeni, bár mindennap mozgok vagy két órát... Barátaim szerint igen, de az csak a barátaim véleménye. Én azt mondom, ha nem, akkor majd megpróbálom még egyszer! Védés előtt mindenképp le akarom tudni. Ha nem, akkor utána majd sikerül!
Fura érzés, hogy most úgy néz ki, ledoktorálok, februárban jogosan nevem elé tehetem a "Dr." -t... Bár hivatalos iratokban (cikkekben) helyesen úgy hangzik, hogy a szerzők neve után odaírják "PhD". Egyelőre nekem MS (azaz Master of Science) van a nevem előtt az elküldött és elfogadott munkáimban. Fura lesz, ha a február utániakban már "PhD"-re változik a dolog. Egyszer láttam ezt egyik viccoldalon Mostanában sokat nevetek a tudománnyal kapcsolatos vicceken, talán azért (is), mivel élvezem, hogy értem őket.
Miért csinálnak az emberek PhD-t? Kék: Érdekli őket a kutatás. Zöld: "szeretnek tanulni". Sárga: "Nem találtak állást". Piros: "Neve elé akarja tenni a "Dr"-t.". Becsaszó, én nem azért csinálom!! Szeretem a molekuláris biológiát, ez is fontos tényező. Sajnos ebben a szakmában kell egyfajta szerencse, hogy az ember PhD nélkül boldoguljon. Legalábbis Európában. Itt, Koreában MS fokozattal is könnyebb állást találni.
Futás után próbálok magamnak emberi külsőt "varázsolni" (kicsit zombi vagyok...), majd megigazítom a takarókat az ágyamon. A kabócák még zajonganak. Még mindig. Kómásan sétálok a laborba. Egy szembe jövő liba kőkemény táskájának ütközik a kezem. Van az esethez pár keresetlen szavam, még mázli, hogy a magyart most nem értik. Nagyon fáj az ütközés....
Délelőtt fáradt voltam, de azért használható. Ebédre evett ramen helyre hozott. Elég jól haladok az írással, de most, köszöntem egyik profnak. Kicsit kótyagos vagyok, szerintem látszott rajtam. "Jól vagy?" -kérdezte. "Persze"-válaszoltam... "Mert mintha kicsit máshol járna az agyad."-igen, máshol. Épp azon kattognak az agytekervényeim, hogy hogyan írjam meg azt a .... harmadik fejezetet!!!
Fura érzés, hogy most úgy néz ki, ledoktorálok, februárban jogosan nevem elé tehetem a "Dr." -t... Bár hivatalos iratokban (cikkekben) helyesen úgy hangzik, hogy a szerzők neve után odaírják "PhD". Egyelőre nekem MS (azaz Master of Science) van a nevem előtt az elküldött és elfogadott munkáimban. Fura lesz, ha a február utániakban már "PhD"-re változik a dolog. Egyszer láttam ezt egyik viccoldalon Mostanában sokat nevetek a tudománnyal kapcsolatos vicceken, talán azért (is), mivel élvezem, hogy értem őket.
Miért csinálnak az emberek PhD-t? Kék: Érdekli őket a kutatás. Zöld: "szeretnek tanulni". Sárga: "Nem találtak állást". Piros: "Neve elé akarja tenni a "Dr"-t.". Becsaszó, én nem azért csinálom!! Szeretem a molekuláris biológiát, ez is fontos tényező. Sajnos ebben a szakmában kell egyfajta szerencse, hogy az ember PhD nélkül boldoguljon. Legalábbis Európában. Itt, Koreában MS fokozattal is könnyebb állást találni.
Futás után próbálok magamnak emberi külsőt "varázsolni" (kicsit zombi vagyok...), majd megigazítom a takarókat az ágyamon. A kabócák még zajonganak. Még mindig. Kómásan sétálok a laborba. Egy szembe jövő liba kőkemény táskájának ütközik a kezem. Van az esethez pár keresetlen szavam, még mázli, hogy a magyart most nem értik. Nagyon fáj az ütközés....
Délelőtt fáradt voltam, de azért használható. Ebédre evett ramen helyre hozott. Elég jól haladok az írással, de most, köszöntem egyik profnak. Kicsit kótyagos vagyok, szerintem látszott rajtam. "Jól vagy?" -kérdezte. "Persze"-válaszoltam... "Mert mintha kicsit máshol járna az agyad."-igen, máshol. Épp azon kattognak az agytekervényeim, hogy hogyan írjam meg azt a .... harmadik fejezetet!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése