....

Hát igen, szívás... "Imádom" Koreában, hogy a külsőségekre, formalitásokra betegesen ügyelnek. De a szervezés, az más tészta. Még mindig nem tudom a pontos határidőket, mikor kell leadni a dokumentumokat a disszertációhoz, meg befizetni a szükséges pénzösszeget. Nincs egy hivatalos hirdetés  "notice", amiben közölnék!!! Csak szájról-szájra terjedő infók :(. A graduate school office-ban néznek rám, mint a hülyére, nem értik, mi a frászt akarok. Nem tudnak angolul, két értelmes mondatot képtelenek kinyögni... Mégis minek néznek engem, látnoknak, vagy mi a túró, hogy csak úgy magamtól kitaláljam? Vagy álmodjam meg? Gyakran hallunk fals infókat, és még mi vagyunk a hibásak, ha nem úgy értelmezzük a dolgokat, ahogy ők elvárják... Ilyenkor komolyan mondom, elegem van Koreából és a koreaiakból...:( Volt már ilyen. PhD kezdetén, kiverték a balhét, hogy nem továbbítottuk a diplománk és a diploma kivonatunk koreai fordítását és annak hitelesítését. Azt hittem, ők elintézték (mármint kértek el tőlem ilyen címen pénzt). Aztán kiderült, mégsem. A laborban lefordították koreaiul a dolgokat (hibásan). A Nagykövetségen nagyon készségesek voltak, sokat segítettek, de megjártam pár kört, mire sikerült a dolgot elintézni. Az, hogy ez megint plusz pénz volt, egy dolog. De ami a legdurvább, nehezen értették meg, hogy nekem miért nincs külön Bsc diplomám! Ezerszer magyaráztam, hogy Magyarországon akkor még nem volt Bsc képzés,  mikor én kezdtem az egyetemet. 2004ben kezdtem az ELTE-t, és 2006ban vezették be a Bsc -Msc rendszert, szóval én még a régi, ötéves rendszerben végeztem. Szóval vannak dolgok, amiknek annyira nem tudok örülni...


 A másik gond, hogy angolul nem beszélnek sok helyen. Azért tanulnak angolt, hogy meglegyen a TOEIC, megfelelő pontszámmal. DE mihelyt megvan, elfelejtik, hogy valaha angolt tanultak, két értelmes mondatot nem képesek kinyögni. Persze túracsoportos koreai ismerőseim/haverjaim tényleg jól beszélnek angolul, de az átlag sajnos...