Szóval elvileg délig áramszünet lenne ma, de előbb visszajött az áram. Így be tudok számolni a tegnapi kirándulásról. Jól éreztem magam, ennek ellenére elég hosszú volt az út. A sors ezúttal nem hallgatta meg a kérésemet a dugómentes hazaútról. Tudom, most van a főszezon, mindenki utazik el Szöulból, tengerhez, hegyekhez, raftingolni, vagy egyéb más módon kikapcsolódni. Szép idő is volt tegnap, sütött a Nap, kék volt a tenger, kis szemetektől eltekintve tiszta is.
A busz reggel 7kor indult, és délután 1 körül érkezett meg Sokcho-ba. Próbáltam aludni. De egyik srác tömény parfümillatot árasztott... Remélem, légzőjárataim, illetve szaglásom nem szenvedtek maradandó károsodást... Közben megálltunk enni, egyik benzinkútnál. All-you-can-eat (mindenből annyit ehettünk, amennyi belénk fért) rendszerben ment, koreai kajákból volt a választék, ár is korrekt volt. Többek közt a sült hal nagyon finom és a fafülegomba is nagyon ízlett. Seoraksan mellett is elmentünk, ami kicsit szívfájdalom volt, mivel kedvenc hegységemről van szó. Közben a jó fej malajziai sráccal megnéztük a "Man of Steel-t", az új Superman-filmet (a srác iPad-ján).
Szóval Sokcho-ban most a "polipfogó fesztivál"-ra mentünk. A srácok már a polipszobrok láttán is mondták: "elkapunk és megeszünk benneteket, skacok". Mire én összeröhögtem egyik emberrel: "Csak nehogy a polip kapjon el benneteket!". höhöhöhö Volt pár fesztiválos stand, tipikus koreai "semmilyen" fílinggel, plusz nyomatták a trot-ot (helyi mulatós rock). De a tenger szép volt :).
Fürödtünk kicsit a tengerbe, közben ökörködtünk... Mivel mindenki ruhástul fürdött, én is futóruhában tettem... Tudom, otthon szörnyülködnek, de "ez Korea"... Viccelődtek velünk a pasik, legyünk fürdőruhában, mert "Boryenongban annyi bikinit láttunk"... De a környéken senki sem volt rendes fürdőruhában. Az ajusshi-n szénné röhögtem magam, mikor hosszú ujjú felsőben fürdött a hatalmas narancssárga úszógumin fekve. Jujj, Koreában ezek a hatalmas, főleg citrom-vagy narancssárga úszógumik megérnek egy misét... Mindenki -azaz sok ember-nemcsak gyerekek, felnőttek is szeretik őket. Állítólag sokan nem tudnak úszni, emiatt is népszerűek. De ez csak pletyka.
Beástuk a német srácot a homokba :).
Tengeri csillagokat is találtunk!
Ökörködés a tengerben
Kötélhúzás: Csak pasik vállalták be!
A nyertes csapat jutalma: ők dobhatták be a korábban kifogott polipokat a vízbe. Először csak a gyerekek mehettek polipot fogni, később a felnőttek is. Hálót is tettek a tengerhez, hogy ne ússzanak el a fenevadak.
Egy jól elkapott pillanat, amikor az ajusshi épp polipot dob a vízbe.
A srácok a bandánkból, büszkén pózolnak a zsákmánnyal. Nem fogtak sokat...
Kicsit még fürdőztünk. Közben fogdoztuk a nem veszélyes medúzákat is... Majd mentünk a buszhoz, illetve a zuhanyzóba átöltözni. Na, itt vannak a polipszobrok!!!
Megkóstoltuk a töltött polipot! Iszonyat finom volt! :) A tenger herkentyű belsőségeit kioperálták, és megtöltötték zöldséges rizzsel, és kisütötték. Hallottam olyan sundae-ről (vérrel illetve üvegtésztával töltött koreai "kolbász", kínai kolléganőm szereti. Én is szívesen megeszem néha.) ami polipba van töltve, de ezt még nem próbáltam. De a töltött polip nagyon ízlett...
Délután öt volt, mikor indultunk. Na, idén sem úsztam meg azt a dolgot, hogy olyan későn érkezem Szöulba, hogy már nincs tömegközlekedés! Inje-ig voltak kisebb dugók, de Hongcheon-ig szépen haladtunk. Ott megálltunk (pih)enni, bár már nem voltam kajás. A pihenő teraszán ültünk, tök békés percek voltak. Az ajusshi-k tól kaptunk finom, lila szemű főtt kukoricát, illetve sojut. Utálom, de mi narancslével (ok, utólag visszagondolva mangólével) ittuk. Chuncheonnál konkrétan araszoltunk, éjfél múlt, mire Szöulba értünk... Ismerőseim javasolták: töltsem az éjszakát jjimjibang-ban (koreai szauna- fürdő, ha valaki pár napra jön csak Szöulba, és viszonylag olcsón meg akarja úszni a szállást, akkor érdemes, mivel aludni is lehet ott). Viszont Jamsil nincs annyira messze a campustól, tehát taxit fogtam. Féltem sok lesz, de mivel a narancssárga városi taxival mentem, nem is számoltak föl durva árat: Kb. 2000Ft-nak megfelelő pénzt fizettem. A kolesz zárva volt... Éjjel egy múlt, megjegyzem. Bakker, éjjel kettőig van elvileg nyitva a főbejárat... Értem már haza hajnali kettő előtt, és még simán bementem. Kopogtattam az ablakon, a portás bácsi beengedett. Ez nagy hátrány a koreai koleszok többségében: hogy bezárják őket éjszakára, és akkor nem lehet bejutni, csak ha a portást felzargatjuk, engedjen már be. A pesti koleszomat is zárták, ott is használtunk belépőkártyát, de a főbejáraton be tudtunk menni a kártyával, mert volt csipleolvasó. Ésszerűbb lenne, nem büntetni a hallgatót, ha önhibáján kívül "kimarad" éjszakára.
Alapjában véve nem bántam, hogy elmentem erre a kirándulásra, mégha hat órás volt az odaút, hét a visszaút... Nem tudom, miért voltak ennyire zsúfoltak a főutak, de ettől függetlenül jól éreztem magam!
A busz reggel 7kor indult, és délután 1 körül érkezett meg Sokcho-ba. Próbáltam aludni. De egyik srác tömény parfümillatot árasztott... Remélem, légzőjárataim, illetve szaglásom nem szenvedtek maradandó károsodást... Közben megálltunk enni, egyik benzinkútnál. All-you-can-eat (mindenből annyit ehettünk, amennyi belénk fért) rendszerben ment, koreai kajákból volt a választék, ár is korrekt volt. Többek közt a sült hal nagyon finom és a fafülegomba is nagyon ízlett. Seoraksan mellett is elmentünk, ami kicsit szívfájdalom volt, mivel kedvenc hegységemről van szó. Közben a jó fej malajziai sráccal megnéztük a "Man of Steel-t", az új Superman-filmet (a srác iPad-ján).
Szóval Sokcho-ban most a "polipfogó fesztivál"-ra mentünk. A srácok már a polipszobrok láttán is mondták: "elkapunk és megeszünk benneteket, skacok". Mire én összeröhögtem egyik emberrel: "Csak nehogy a polip kapjon el benneteket!". höhöhöhö Volt pár fesztiválos stand, tipikus koreai "semmilyen" fílinggel, plusz nyomatták a trot-ot (helyi mulatós rock). De a tenger szép volt :).
Fürödtünk kicsit a tengerbe, közben ökörködtünk... Mivel mindenki ruhástul fürdött, én is futóruhában tettem... Tudom, otthon szörnyülködnek, de "ez Korea"... Viccelődtek velünk a pasik, legyünk fürdőruhában, mert "Boryenongban annyi bikinit láttunk"... De a környéken senki sem volt rendes fürdőruhában. Az ajusshi-n szénné röhögtem magam, mikor hosszú ujjú felsőben fürdött a hatalmas narancssárga úszógumin fekve. Jujj, Koreában ezek a hatalmas, főleg citrom-vagy narancssárga úszógumik megérnek egy misét... Mindenki -azaz sok ember-nemcsak gyerekek, felnőttek is szeretik őket. Állítólag sokan nem tudnak úszni, emiatt is népszerűek. De ez csak pletyka.
Beástuk a német srácot a homokba :).
Egy jól elkapott pillanat, amikor az ajusshi épp polipot dob a vízbe.
Délután öt volt, mikor indultunk. Na, idén sem úsztam meg azt a dolgot, hogy olyan későn érkezem Szöulba, hogy már nincs tömegközlekedés! Inje-ig voltak kisebb dugók, de Hongcheon-ig szépen haladtunk. Ott megálltunk (pih)enni, bár már nem voltam kajás. A pihenő teraszán ültünk, tök békés percek voltak. Az ajusshi-k tól kaptunk finom, lila szemű főtt kukoricát, illetve sojut. Utálom, de mi narancslével (ok, utólag visszagondolva mangólével) ittuk. Chuncheonnál konkrétan araszoltunk, éjfél múlt, mire Szöulba értünk... Ismerőseim javasolták: töltsem az éjszakát jjimjibang-ban (koreai szauna- fürdő, ha valaki pár napra jön csak Szöulba, és viszonylag olcsón meg akarja úszni a szállást, akkor érdemes, mivel aludni is lehet ott). Viszont Jamsil nincs annyira messze a campustól, tehát taxit fogtam. Féltem sok lesz, de mivel a narancssárga városi taxival mentem, nem is számoltak föl durva árat: Kb. 2000Ft-nak megfelelő pénzt fizettem. A kolesz zárva volt... Éjjel egy múlt, megjegyzem. Bakker, éjjel kettőig van elvileg nyitva a főbejárat... Értem már haza hajnali kettő előtt, és még simán bementem. Kopogtattam az ablakon, a portás bácsi beengedett. Ez nagy hátrány a koreai koleszok többségében: hogy bezárják őket éjszakára, és akkor nem lehet bejutni, csak ha a portást felzargatjuk, engedjen már be. A pesti koleszomat is zárták, ott is használtunk belépőkártyát, de a főbejáraton be tudtunk menni a kártyával, mert volt csipleolvasó. Ésszerűbb lenne, nem büntetni a hallgatót, ha önhibáján kívül "kimarad" éjszakára.
Alapjában véve nem bántam, hogy elmentem erre a kirándulásra, mégha hat órás volt az odaút, hét a visszaút... Nem tudom, miért voltak ennyire zsúfoltak a főutak, de ettől függetlenül jól éreztem magam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése