Seoraksan újratöltve I: Dacheongbong, illetve éjszaka a menedékháznál

Annyira klassz hétvégém volt a kedvenc hegységemben, hogy nem emberi!Azt hiszem, ez volt a legjobb utam a kedvenc hegységembe. Tök vicces, életemben először mentem föl a Decheongbongra világosban, eddig mindig hajnalban kezdtük a menetelést. De meglepődtünk, hogy kevésbé volt zsúfolt a terep, hiszen állítólag nemrég nyitották meg a turistautakat.
Felfelé menet szivárványt láttunk. Koreában elég ritka eset. Azzal viccelődtünk, hogy Szöulban most volt a Pride fesztivál, és a természet az emberekkel együtt ünnepel :) :).  (az esemény zászlaja is ilyen...:) :) )

A csúcsra felérve az ajusshi-k makgolival, paradicsommal kínáltak minket, és aranyosan mosolyogtak ránk. Sosem láttam ennyire gyönyörűnek a kilátást a hegycsúcsról! :) A madarak annyira szépen énekeltek! :)

 Örülünk a fejünknek: felértünk :) :)

 Kiterülvén a kövön...

 Az első menedékház (shelter) felé, ami közel van a csúcshoz. A tenger tényleg elég közel van...

 A shelter-nél pihentünk, és vártuk a lassabb embereket. Közben "tonhal-parti" volt, mivel mindenki megkívánta a tonhalkonzervet... :) Majd megsütöttük a hamburgereket (kaját hátizsákban cipeltük), és indultunk tovább. Páran tervezték, buddhista szentélynél fognak aludni, de végül mindenki a második menedékháznál töltötte az éjszakát...

 Naplemente a menedékház felé...

 :) :)

 Ismerős arcok, a második shelter-nél: január elsején együtt másztuk meg a Dacheong-bong-ot. Hát, most elég sokat "nosztalgiáztunk", visszaemlékezvén a mínusz 30 fokra, szélre... :) Most viszont szél is alig fújt, illetve tiszta idő volt. A srácok fölmentek a gerincre, az első csúcsra, és egy védett helyen aludtak (viccelődtek is, hogy majd mi fogjuk őket ébreszteni, hehe - ez be is igazolódott).

Mi viszont a menedékháznál töltöttük az éjszakát. A "terasz-szerűségen", hálózsákban, a szabad ég alatt. Én olyan szép, igazi csillagos eget, mint akkor, még sosem láttam Koreában. Annyira szép volt, mégha nem is aludtam rendesen, de élveztem a csendet-nyugalmat. Egyik srác eléggé horkolt (hehe), de ettől függetlenül szép éjszaka volt! :). Azt hittük, fázni fogunk, de nem volt annyira vészes, legalábbis szerintem. Bár kicsit rázott néha a hideg, összehúzódtam magzatpózba olyankor. Volt, aki a menedékház "konyhájába" húzódott be, annyira fázott. Nem bosszankodtam egyáltalán az ergya alváson, ami érdekes, mivel ha hétköznap nem alszom rendesen, akkor morci szoktam lenni... :)