Hongchon folyó-ismét

Tegnap ismét kajakoztunk a Hongchon-folyón. Nyáron kihagyhatatlan, annyira jó! Ruhástul fürödtünk...
Előtte túráztunk kicsit a Palbongsan-on.
Hát, ez kihagyhatatlan! Bosszú, mivel azt mondtad, kezdetben nem tetszett a fotózási stílusom!! :) :)

Szóval most is eveztünk egy kicsit. Néhol kisebb zúgókon mentünk le. Hatalmas vízi-csatákat játszottunk közben, lelkesen fröcsköltük egymást evezés közben.

Szóval elég sok időt hagytak nekünk a túravezetők fürdőzésre. Ruhástul, persze, csak úgy, koreai stílusban! Néhol fölmásztunk a sziklákra, és onnan ugráltunk a vízbe.

Evezés után...

Ezek után Hongcheonba mentünk, ahol kipróbáltuk a helyi uszodát. Nem  nagyon szeretem az uszodákat, természetes vízben szeretek inkább úszni, de jól esett az úszás itt is :). Még remélem, párszor evezhetek idén nyáron! :) J

Szünnap...

Tegnap senki nem tudott rendesen dolgozni. Az okokról nem akarok beszélni, lényeg. volt egy plusz "szünnap", ami nagyon kellett. Már kezdem jobban érezni magam, bár még nem vagyok 100%ig kipihent, de ez a kis pihenő jót tett. Elmentem Moran-ra, kicsit sétáltam, és egyik üzletben olcsón láttam pasztellkrétát. Ezen technikát már gimiben is ki akartam próbálni, mivel tetszettek a pasztellkrétával készült képek-mint mondtam, szeretek rajzolni-festeni, valamennyire értek is hozzá. Hát, rájöttem ennek a technikájára, ujjal kell rákenni a "krétaport" a papírra. A színek tetszenek, az is tetszik benne, hogy könnyen lehet a színeket keverni így. Sajnos az első műveim kicsit gyerekesnek tűnnek, de majd később, remélem, tudom fejleszteni ezen technikát.  Kell az ilyen fajta kikapcsolódás is.
A héten végre rendesen aludtam,  jobban ki tudom pihenni magam. Talán, mivel szobatársaim sem tanulnak egész éjjel, vagy többet vannak otthon. Még most is rettenetesen fáradt vagyok, a két hét nemalvás (naponta 3-4 óra, de nem az én hibám) rondán kiütközött, nem lehet azt egy éjjel alatt kiheverni. Komolyan mondom, a múlt hét rémálom volt, nemcsak emiatt... Nem mondok okokat. Ilyenkor az a legrosszabb, hogy nincs senki, akivel személyesen meg tudnám beszélni a dolgokat. Persze sokan nyugtattak, nincs is baj, de annyira jó lenne egy nehéz pillanatban valakihez személyesen fordulni, akinél tényleg érzem, megért. Emiatt is annyira élveztem a múlt hétvégét, hiszen jól esett kicsit "elszakadni" a problémáktól. Ez nem menekülés. Vannak dolgok, amik miatt még bennem van a tüske, próbálom kihúzni, meg nem gondolni rájuk.

Digitális demencia?

Most megakadt a szemem egy cikken. Tudományról nem nagyon írok, de nem azért, mivel nem érdekelne, sőt. De néha félek, hogy hülyeséget írok. De most, hogy Koreáról van szó, megtörtem a "hallgatásomat". Itt az emberek annyira hozzá vannak kötve a "kütyüjeikhez", hogy memóriaprobléma is alakulhat ki náluk. Ugyanis az okostelók, illetve a videójátékok megzavarhatják az egyensúlyt az agyban. Ugyanis, akik gyakran használják ezeket a masinákat, és a bal agyfélteke fejlődik jobban, míg a jobb nem. Ez a "defektus" koncentrációzavarokat, memóriaproblémákat okozhat, emellett az illetők emocionálisan is alulfejlettek.

Hát, néha én is látom, hogy az ázsiai embereknek szinte "testrészük" az az okosteló, az iPad... Már erről meséltem, rengeteget. Néha nem csodálom, hogy ezek a dolgok "beteggé teszik" az embert. Néha érzem, az emberi kapcsolatra is kihatnak. Mások is sokat írtak erről, hogy baráti társaságban is a mobiljukba mélyednek... Ha én elmegyek egy-két napra, nuku internet, no fb, max. a mobilomon tudnak elérni, akkor az fel szokott tölteni. A legutóbbi hétvégén is egy tök aranyos társaság "verődött össze", a szombat esti sütögetés-dumálás a nádfedeles régi ház udvarán annyira jó volt.  Meg mikor június első (két) napján a Seoraksant másztuk, majd lementünk a Seokcho -i tengerpartra. Egyik legklasszabb  hétvégém volt tavaly augusztus óta, pedig még hálózatot is alig fogtunk!! Pár óra gépezés, cikkolvasás-írás engem is ki szokott meríteni. Többek közt emiatt sportolok. Függő vagyok, de legalább egy hasznos dolog jelenti nekem a függőséget. Apropó, futás... Július 7, félmaraton a Keleti-parton (Gyongpo-beach, jujj, de várom!), július 14, Namsan menti félmaraton (az durva lesz, még jó, hogy nem teljeset tervezek, hehe). Augusztus 6 és 28 között nem futok, mivel otthon leszek. De mihelyt visszajövök, két jó félmaraton is van kilátásban: Augusztus 31-Jamsil melletti maraton, illetve a DMZ maraton szeptember 8án (dicsérik, mindenképp). Lehet, szeptember végén a Gapyeong maratont is megpróbálom, és október végén a Chuncheon Maratont... Kicsit biztatom

Már ezerszer elmondtam, és továbbra sem változott a véleményem az itteni magas öngyilkossági rátáról, illetve a stresszről, ivásról. Egyre inkább megértem azon barátaimat, ismerőseimet, akik hétvégente "menekülnek" Szöulból, és gyakran velük tartok én is :) :) .

Pár vicces mondás a koreai szülőktől, akik sokat várnak gyerekeiktől... Szóval ezen a viccoldalon kiparodizálják, hogy a koreai szülőknek mennyire fontos, hogy a gyerekeik jó jegyeket kapjanak, illetve, hogy minél jobb végzettségük legyen. Bocsánat az angol szövegért, de   a legtöbb poén csak így ütős! :) :)Magyarázat: A, vagy A+ a legjobb jegy, B, vagy B+ a második... De sok esetben A-t kell kapni, a B szégyen... Tudom, csak paródia, de jó paródia...

A B+ nem tolerálható!!!!-jelenti ez a karikatúra... (nem én rajzoltam) Ilyenkor örülök, hogy nem vagyok koreai.... Ok, én is jó tanuló voltam, de néha becsúszott egy-egy négyes (vagy B+, hehehe)...

Amúgy az oldalon található mémhez egy koreai színészt használtak fel: Jeon MuSong, aki több szappanoperában  szerepelt, és hasonló karaktert játszott el. Szóval pár paródia... még egyszer bocsi a tré és hiányos fordításért...

1. Paul McCartney said, let is be? Why not let it "A"? -ezen megszakadtam... (P.Mc azt mondta "let it B? miért nem A? -mármint a jegyek, A -a legjobb, B-a második legjobb)

2. Love does not last forever. Unless you are a lawyer or doctor -a szerelem nemtart örökké, hacsak nem vagy jogász vagy orvos

3. Facebook? Why don't you face a book and study?-fb? Miért nem fogsz egy könyvet és tanulsz...

4. A-Sians, not B-sians!!! -ezen kifeküdtem, ez is a jegyekkel függ össze

5. "Programm in C++? No! Programm in A++!" (C+ programnyelv... itt is a jegyekkel asszociálták, padlót fogtam ezen is!!!)

6. "What are Asian without A-s? SIN!!!" (BŰN!!!, jujj...)

7: "Doctor Who? Doctor You!!" Doktor ki? Doktor Te!!!

8. Best in the class? Why not in the world? -Legjobb az osztályban? Miért nem a világon?

9 "Google +? No, Google A+"

10. "How could call a kid with 3,99 GPA? Not my son!"- Hogy hívják azt a gyereket, akinek 3,99 a GPA-ja (átlaga... ami nem rossz, 4,5 a maximum, nekem 4,13 lett...)? Hát az nem az én fiam?

11. You are allergic of bees (B-s?) Good!-Allergiás vagy a méhekre (bee-méhecske, szóval Allergiás vagy a B-kre?)? Nagyon jó!!!

12. "Hepatitis B? Why not Hepatitis A?" Hepatitis B? Miért nem Hepatitis A?

13. "You have A-IDS (AIDS)? Good job, son" A-IDS-ef van? Jól van fiam!

14. We won to 1-0 against Japan? Why not 2-0?"-1-0ra nyertünk Japán ellen? Miért nem 2-0ra??

15. Your blood type is B+? Why not A+? -B-pozitív a vércsoportod? Miért nem A+?

16. So, you want PSP? Not PhD?-Szóval PSP-t (videojáték) akarsz, nem PhD-t???

17. Learning the ABC? Not the AAAs? -Tanulod az ABC.t? Nem az AAA-t?

18. PhD? Why not PhA? -PhD? Miért nem PhA??? ez beteg!!

19. Cyworld? Why not A-world?? .-cyworld kb. a koreai iwiw...

20. Pokemon Master? why not Pokemon Doctor? 

csak úgy...

Imádom ezt a dalt, annyira pozitív érzés tölt el, ha hallom. Most nagyon kettős érzésekkel vagyok teli, meséltem is egy otthoni haveromnak. Izgatott vagyok a hazautam miatt, egyben be vagyok rezelve egy csomó dolog miatt. Egyben kicsit szomorú vagyok, ha hallom ezt a dalt, mivel eszembe juttatja, hogy jelenleg sok ember hiányzik. El nem tudom mondani, mennyire...

Elkezdődött a két-és fél hónapos vakáció...  aminek csak örülni tudok, mivel most talán nagyobb nyugi van a koleszben. Már jobban alszom, de még mindig szörnyen kimerült vagyok. Azt a két hét nem-alvást (míg környezetem vizsgára készült) időbe telik, mire ki tudom pihenni... Nyáron eléggé fáradékony szoktam lenni... 6 hét múlva megyek haza!! :) Már nagyon várom, nem tagadom. Vicces, hogy alig két, illetve három hét múlva is le fogok futni 1-1 félmaratont! :) 

Helyi "színdarab" a maszkokkal

Szóval, az egyik, előző fejezetemben mutattam a koreai maszkokat. 9féle maszkot lehet megkülönböztetni, 9 különböző embertípus szerint, lehet szerzetes, idős ember, ajumma, arisztokrata, munkás...stb.

Szóval miután visszatértünk a faluba, és eltakarítottuk a maradék kaját- Ezek után visszabuszoztunk a komplexum bejáratához, ahol egyfajta szabadtéri színpadon néztük meg a korabeli "maszktánc-előadást".
Régi, tradícionális dobokon, dudákon játszottak a zenészek. A maszkokról kicsit az ókori görögök színdarabjai jutottak eszembe, hiszen az athéni (vagy egyéb görög állambeli) színházban is hordtak agyagból készült álarcokat... Ráadásul a színpad is egy kisebb arénára emlékeztetett...
A cselekményt nem tudtam követni, de vicces volt az egész, a táncokkal,  jelmezekkel, plussz a maszkokkal. Később kiderült, hogy a női szerepeket is férfiak játszották (újabb ókori analógia, heheh), viccesek voltak végén a hanbokos ajusshi-k (transzvesztita-fíling!!!)... Állítólag a szegények találták ki ezen szórakoztatást a gazdagok számára. Volt egy jelenet, mikor a bika körbejárt, és mindenkit levizelt, majd a pasas megölte, és levágta a micsodáját... Jujj, a koreaiak álszemérmessége, amit nem tudok hová tenni...

Ősszel van egy nagyon híres maszkfesztivál itt, Andongban. Mivel a Hahoe Village tetszett, illetve imádom az őszt, nem kizárt, hogy majd visszatérek ide! Juwangsan esetén ugyanerre a megállapításra jutottam!! :)

A színészek folyton kommunikáltak a közönséggel, pl. mutatták a bikaherét, majd imitálták az adománygyűjtést, stb. Emellett invitáltak a nézőket, hogy  csatlakozzanak a játékoz. Adtak ingyen szuvenírt is (nyakba akasztható famaszkot), amiért külön megérte! :)

 A darab végén a színészekkel fotózkodtunk... 'My smart face" (az én intelligens fejem)... azaz én, szemüvegben. Ezzel a "smart face" akkor alkottam, mikor egyik barátommal azon röhögtünk, hogy a koreaiak gyakran azért tesznek szemcsit, hogy intelligens fejük legyen... Én, ha akarom, fölteszem, ha akarom, nem, de inkább nem. Egyszer megmutattam annak a barátomnak, aki azt mondta, tudósfejem van így... heheh :).

 Hát, a hülyeség...

 Darab után irány haza. Volt pár dugó útközben, de simán, és időben hazaértünk. Klassz hétvégén vagyok túl, annak ellenére is megérte, hogy megettek a moszkitók...

Régi iskola

Fülledt idő volt, de azért elzarándokoltunk a falutól pár kilométerre lévő korabeli iskolához.
Erről egyik haverom azt hitte, málna... Valami rovar vagy béka petéje/ikrája... Érdekes mindenesetre.

 Eltévedtünk, de a közeli buddhista szentélynél útba igazítottak minket. Egy kisebb dombra kellett fölmenni, és lemászni róla. Az iskolának kellemes környezete volt.

 Ez a pavilon tulajdonképpen egy régi "osztályterem". Itt szívesen lennék diák (ha az evolúcióból kimaradtak volna a szúnyogok... ).

 Lekéstük a shuttle-buszt a falu felé, tehát gyalogoltunk-nem bántam, akkor nem sikerült volna megörökítenem ezt a szép lepkét... :)

 Meg ezeket az érdekes virágokat :)

Jjimdak és a Hahoe Folk Village

Szóval némi szunyókálás -ami nagyon jól esett a túra után -közben mentünk Andong felé, ahol a piacon (aminek bejáratát egy gigantikus csirkeszobor díszítette) a helyi specialitást kóstoltuk meg, a jjimdak-ot. Egyszer már ettem ilyent a sulimenzán, nem voltam tőle elragadtatva. Szerencsére azonban, a menzás rossz tapasztalat nem jelenti, hogy az a bizonyos kaja s**r. Voltam már így a bulgogival, jjamjamyeon-nal és még számos más kajával hasonló szituban. Szóval a jjimdak az egyfajta csirke, amit üvegtésztával, zöldségekkel főznek együtt, jó sok szójaszósszal. Kissé csípős. Küllemre annyira nem koreai, inkább a kínai (vagy thai?) kajákra hajaz -állapítottuk meg. Nekem pozitív csalódás volt ez is. Tanulság: Ne ítélkezz a menzakaja alapján... hehe

Ezek után flangáltunk kicsit  a piacon, és majd indultunk az Andong mellett elhelyezkedő Hahoe Village-be. A Hahoe Village Koreán belül ez egyetlen olyan tradicionális falu, ahol emberek laknak, emellett Unesco. Egy folyókanyarulatban helyezkedik el, hajókirándulásokat lehet tenni a víz másik partján lévő híres sziklához. Mi is az egyik nádfedeles házban aludtunk, aminek "tornác"-része is volt. A Yangdong Village-vel (tavaly, Gyeongju-ban) ellentétben volt rendes zuhanyzó, tehát kulturált körülmények között le tudtunk tisztálkodni (más tészta, hogy meleg víz nem volt...).

 Andong nagyon híres ezekről a maszkokról. Később mesélek róluk részletesebben.

 Helyi soju-a palackja nagyon szép!!!

 Ez a kapu tetszett :)

 Lótuszvirágok..

 Rizsföld.

"This is a beginning of a beautiful friendship"-höhö. Páran a folyóparton tervezték tölteni az éjszakát-ami tilos, de mivel szúnyogok voltak, meg "lógot az eső lába", én nem nagyon akartam...

 Vízpart...

 Belesétáltunk a vízbe. Háttérben a híres szikla...

 Ezek után elkezdtünk vacsit gyártani, húst-zöldséget sütöttünk. Nagyon klassz volt a hangulata az estének, dumáltunk, hülyéskedtünk. Akkor megállapítottam: klassz társaság "verődött össze", hiszen sok ismerősöm ott volt, köztük rengeteg olyan ember, akikkel jóban vagyok. Kicsit csöpögött az eső néha. Hamar lefeküdtem, mivel kellett a pihenés. Elég jól aludtam, még a szúnyogok, meg a csípések ellenére is. Sajnos nagyon sok van rajtam, "kicsit otthoni fíling", amit most rossz értelemben mondom, hiszen ezek az "áldásos" lények meg tudják mérgezni az ember nyarát.... Korának előnye, hogy a legtöbb helyen kevés a szúnyog. Sajnos a völgyek, folyópartok, rizsföldek kivételt képeznek.
 Reggel 6 körül esett az eső, nyolc körül kezdett ébredezni a társaság. Később megtudtam, a kempingezőket "bekergette" az eső, így a ház tornácán aludtak. Egyébként tilos táborozni a vízparton (az előző este 10 körül sutyiban mentek oda aludni, hehehe). Nyolc körül elkezdtünk tojást sütni, illetve feldolgozni a maradékokat.
Macskusz házikusz :).

Juwangsan - amikor nem szabad kígyót-békát kiáltani az Anyatermészetre :)

Szóval eljutottam a Juwangsan Nemzeti Parkba is. Ősszel is terveztem, de sajnos nem jött össze. Néha az élet kicsit "keresztbe tesz", de talán van esély arra, hogy helyre hozzuk a "hibáinkat" később. Azaz nem is csak a hibáinkat, mivel vannak dolgok, amiket nem tudunk kontrollálni, és nem rajtunk múlik (azaz nem teljesen), sikerülnek-e... Ezerszer megtapasztaltam már... Nade mindegy. Elég kimerülten mentem Yongsanra, egész héten nem aludtam rendesen, meg egy csomó egyéb dolog is közre játszott, hogy nem voltam 100%... A busz késve érkezett, mire kiértünk Szöulból, már aludtam (éljen a felfújható gumipárna :) ). Ezen a hétvégén volt lehetőségem gyakorolni a buszon szunyálás tudományát :). Hajnali négy után dudálás és erős fékezés zavart fel félkómás állapotomból-gondolom, a valami szabálytalankodó sofőr miatt. A "Még éltben vagyunk"-megállapítás után megnyugodtam, és próbáltam életet lehelni merev tagjaimba.  Az ablak vizes volt, kicsit megijedtem, hogy esik. Szerencsére, mire kiértünk a buszból arra már elállt. Az Anyatermészet nagyon is kegyes volt hozzánk időjárás szempontjából. Bár párás idő volt, de megúsztuk komoly eső nélkül. Ráadásul turista-dömping nélkül is, mivel az előrejelzett rossz idő miatt sokan maradtak otthon.
Szóval először egy cuki tavat néztünk meg.

Ezek után irány a turistaút,, és egy laza, 7 órás túrát tettünk. A szurdokvölgyön keresztül mentünk fel az egyik hegycsúcsra.
Néha kiépített hidakon sétálhattunk...

Volt, ahol lehetőség nyílt pancsizásra...

Néhol pedig bizonytalan, ingoványos köveken keltünk át a patakon.

 Érdekes növények...

 "Mint a mókus fenn a fán"-Warren szavai: "Ne zaklassad a szegény fát"! :)

 Párás, nedves idő révén néhol láttunk békákat, kígyókat, amiket a fiúk előszeretettel fogdostak-és ijesztgették velük a csajokat :) :). Több, kicsi, vörös hasú, unkaféle brekit fotóztun. Emellett egy varangyot is megzavartunk a fa alatt-szegényke falra (azaz fára) mászott tőlünk...
 A kígyó, mindjárt a  túra elején...

 Varangypajtás épp fára mászik, nem akar celeb lenni...

Unka, vörös hassal...

Lefelé menet főleg könnyebb terepen sétáltunk,  gyönyörű vízeséseket, sziklákat lehetett látni. Néha kísértésbe estünk: De jó lenne itt fürödni :). Vagy viccelődtünk, mikor valaki kihajolt, hogy fotózzon: "Bele ne ugorj, az élet annyira nem nehéz"-höhöh

Végül leértünk egy gyönyörű buddhista szentélyhez, ahol gyönyörű tündérrózsákat láttam dézsákban.
Híres látkép

 Tündérrózsa: Megfordult a fejembe-igaziak ezek?

 Almás makgoli készül!!!!

Busz felé menet "kifosztottuk" a helyi étterem almás makgoli készletét, és a pajeont is meg lehetett kóstolni, hát, kihasználtunk azt is rendesen :). Ezután irány a busz, mentünk Andong-ba. Hát, mondanom sem kell, szinte egész utat végigaludtam-amivel nem voltam egyedül :).