Mikor múlt szombaton, a hegyről leérve elkapott minket egy kis zápor, abban a cuki irodafülkében találtam egy nagyon jó prospektust Korea nemzeti parkjairól. Ekkor döntöttem el: El szeretnék jutni az összesbe!
Pirossal jelöltem meg, ahol már jártam. Zölddel jelöltem meg, ahová van esélyem belátható időn belül eljutni: Gayasanra most hétvégén, Naejangsanra (két éve el akarok jutni ide, nem jött össze:(. MOST AZÉRT IS!!!! ) és Byeomsanbando-ra két hét múlva. Juwangsanra meg november elején. És még mindig van pár, ahol nem jártam. De nem maradnak ki azok sem :). Előbb-utóbb ki lesz pipálva az összes :). Vándormadár fog még eleget röpködni, ezalatt az idő alatt, míg Koreában él :). Ázsia előtt is nagyon szerettem túrázni, itt azonban nagy természetjáró lettem.
Nagy örömömre szolgál, hogy jelenlegi hazámban ennyi szép táj, természeti látnivaló van, még ezen a kb. 20 nemzeti parkon kívül is.
1987ben alapították meg ezeket a nemzeti parkokat, hogy megvédjék a Korea természeti (Gyeongju esetén történelmi) látnivalóit. Rendesen karban vannak tartva a túrautak, a húzós terepek esetén lépcsők-kötelek állnak a túrázók rendelkezésére. Emellett menedékházak is épültek a túraútvonalak mellé (nagyobb hegységekben, pl Jirisan, Seoraksan), ahol alhatunk, ha több naposra tervezzük a kirándulást. Szóval, ha az ember Koreában él, előbb-utóbb meg fogja szeretni a túrázást, természetjárást, ebben biztos vagyok!! :)
Azt hiszem, októberem elég pörgősre fog sikeredni :). Minden szempontból. Háát, most aztán tényleg igaza van azon embereknek, akik azt mondták, túlpörgök!! :) Viszont nagyon félek a jövőtől. Sosem éreztem magam ilyen egyedül, mégha egy csomó emberről tudom, kedvelnek. Vannak percek, amikor azt érzem, csak a dac tartja bennem a lelket, "most már azért is" végigcsinálom. Még szerencse, hogy bennem megvan ez a dac. Sosem voltam olyan ember, akinek, ha első nekifutásra nem jön össze valami, akkor hagyja az egészet. Lehet, kicsit elkenődöm egy kudarc után, de aztán megpróbálom újra. Mostanában a honvágy jóval ritkábban kap el. Nem az, néha rámjön az Európa-hiány. De még visszamehetek oda később. Tervezem is, később. Csak durva lenne, ha akkor meg Ázsia-hiányom lenne. Háát, komolyan mondom, kéne az a féreglyuk...
Pirossal jelöltem meg, ahol már jártam. Zölddel jelöltem meg, ahová van esélyem belátható időn belül eljutni: Gayasanra most hétvégén, Naejangsanra (két éve el akarok jutni ide, nem jött össze:(. MOST AZÉRT IS!!!! ) és Byeomsanbando-ra két hét múlva. Juwangsanra meg november elején. És még mindig van pár, ahol nem jártam. De nem maradnak ki azok sem :). Előbb-utóbb ki lesz pipálva az összes :). Vándormadár fog még eleget röpködni, ezalatt az idő alatt, míg Koreában él :). Ázsia előtt is nagyon szerettem túrázni, itt azonban nagy természetjáró lettem.
Nagy örömömre szolgál, hogy jelenlegi hazámban ennyi szép táj, természeti látnivaló van, még ezen a kb. 20 nemzeti parkon kívül is.
1987ben alapították meg ezeket a nemzeti parkokat, hogy megvédjék a Korea természeti (Gyeongju esetén történelmi) látnivalóit. Rendesen karban vannak tartva a túrautak, a húzós terepek esetén lépcsők-kötelek állnak a túrázók rendelkezésére. Emellett menedékházak is épültek a túraútvonalak mellé (nagyobb hegységekben, pl Jirisan, Seoraksan), ahol alhatunk, ha több naposra tervezzük a kirándulást. Szóval, ha az ember Koreában él, előbb-utóbb meg fogja szeretni a túrázást, természetjárást, ebben biztos vagyok!! :)
Azt hiszem, októberem elég pörgősre fog sikeredni :). Minden szempontból. Háát, most aztán tényleg igaza van azon embereknek, akik azt mondták, túlpörgök!! :) Viszont nagyon félek a jövőtől. Sosem éreztem magam ilyen egyedül, mégha egy csomó emberről tudom, kedvelnek. Vannak percek, amikor azt érzem, csak a dac tartja bennem a lelket, "most már azért is" végigcsinálom. Még szerencse, hogy bennem megvan ez a dac. Sosem voltam olyan ember, akinek, ha első nekifutásra nem jön össze valami, akkor hagyja az egészet. Lehet, kicsit elkenődöm egy kudarc után, de aztán megpróbálom újra. Mostanában a honvágy jóval ritkábban kap el. Nem az, néha rámjön az Európa-hiány. De még visszamehetek oda később. Tervezem is, később. Csak durva lenne, ha akkor meg Ázsia-hiányom lenne. Háát, komolyan mondom, kéne az a féreglyuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése