Vasárnap reggel megint korán indultam, igaz, közeli megállóhoz. Egy koreai túracsoport szervezte ezt az utat, de az én kedven túracsoportomban is meghírdették. Gyryongsanra (Dajeon mellett, normál esetben másfél órányira Szöultól) már menni akartam, de le kellett mondanom az utolsó percben... :S.
A busz késett vagy húsz percet, de pihenő, aludni próbáló ismerős arcokat látva nagyon örültem. Mindenki kapott gimbapot, illetve egy-egy pár túrazoknit. A zoknikat valami évforduló alkalmából adták. :). Gyors, dugómentes utunk volt. Mosdószünet alkalmával a sofőr figyelmeztetett, értéktárgyakat hagyjuk a buszban, mivel annál a bizonyos benzinkótnál gyakoriak a lopások. Ezen csodálkoztam, mivel mivel Korea eddig úgy élt a tudatomban, hogy egy nagyon biztonságos ország. Hallottam már lopásokról, de nincs itt az, hogy mindent visznek, ami nincs lebetonozva...
Gyorsabban megérkeztünk, mint számoltuk. Bemelegítő után indultunk. A kiindulási pontnál egy rég nem látott, de nagyon kedves haverommal találkoztam, ő is "szerzett" embereket a túrához. Szóval végig az ismerőseimmel, és a "járulékos" emberekkel lógtam. Elég nyögvenyelősen ment a túra, mivel kissé fáradtabb voltam, illetve a tegnapival ellentétben sziklás terepen voltam. Izomlázat okozott kicsit a tegnapi túra, amire a mai kirándulás csak "rátett egy lapáttal".
Nyújtunk...
Menet közben
Sziklák...
Szép volt a kilátás ma is, de kicsit olyan érzésem támadt, mintha nyár lenne. A levelek színesedése nem volt annyira jelen, mint tegnap. Illetve a kabócák még mindig zajongtak. Meleg is volt, örültem, hogy a térdnadrág és az ujjatlan trikó mellett döntöttem. Egy kicsit az őszi levelekhez igyekeztem öltözködni, de itt még nem voltak annyira jelen :(. Átvágtunk a gerincen, hegyek fel-hegyről le terep volt.
Hegycsúcs :)
Azért itt is megjelentek :). Bár még a zöld dominált...
Majd végül lementünk egy buddhista szentélynél, ahol javában értek a khakiszilvák, illetve ázsai datolyafát (jujubát) is láttam. Egy háznál tündéri kutyakölyköket dögönyöztünk, kicsit féltek, de örültek a simogatásnak.
Gyümölcs:).
Kutyusmutyus
Már leértünk :)
Végül ettünk. A kirándulás árában a kaja is benne volt. Bulgogit ettünk, ami nem a kedvenc kajám (ezreszer mondtam, a menzán s**r), de itt jól megcsinálták. Evés után megcsodáltam egy érdekes növényt, amiről kiderült, egy padlizsánféle, csak sárga. Mint a tojás, olyan volt a termése.
A kaja. Egész jó volt.
Jujuba
A "sárga tojások"... Padlizsán???
Inudlás haza, a koreai útitársak elég hangosak lettek a sojutól. De egy rossz szót nem szólhatok rájuk, mivel rendesek voltak. Adtak nekünk vörösbabbal töltött palacsintatésztát a mosdószünetnél, illetve az egyik bácsi rám parancsolt, igyam meg az egyik kávét, amit felhozott a buszra (jól jött, mivel otthon volt egy kis dolgom, tudtam rá figyelni). A sors, mintha kárpótolni akart volna a tegnapi dugó miatt, teljesen dugómentesen értünk vissza a városba, úgy, hogy este fél nyolc sem volt! :). Ezen meglepődtem, mivel vasárnap rendszerint feltelnek az utak Szöul felé. De úgy látszik, korábban érkeztünk...
A busz késett vagy húsz percet, de pihenő, aludni próbáló ismerős arcokat látva nagyon örültem. Mindenki kapott gimbapot, illetve egy-egy pár túrazoknit. A zoknikat valami évforduló alkalmából adták. :). Gyors, dugómentes utunk volt. Mosdószünet alkalmával a sofőr figyelmeztetett, értéktárgyakat hagyjuk a buszban, mivel annál a bizonyos benzinkótnál gyakoriak a lopások. Ezen csodálkoztam, mivel mivel Korea eddig úgy élt a tudatomban, hogy egy nagyon biztonságos ország. Hallottam már lopásokról, de nincs itt az, hogy mindent visznek, ami nincs lebetonozva...
Gyorsabban megérkeztünk, mint számoltuk. Bemelegítő után indultunk. A kiindulási pontnál egy rég nem látott, de nagyon kedves haverommal találkoztam, ő is "szerzett" embereket a túrához. Szóval végig az ismerőseimmel, és a "járulékos" emberekkel lógtam. Elég nyögvenyelősen ment a túra, mivel kissé fáradtabb voltam, illetve a tegnapival ellentétben sziklás terepen voltam. Izomlázat okozott kicsit a tegnapi túra, amire a mai kirándulás csak "rátett egy lapáttal".
Nyújtunk...
Szép volt a kilátás ma is, de kicsit olyan érzésem támadt, mintha nyár lenne. A levelek színesedése nem volt annyira jelen, mint tegnap. Illetve a kabócák még mindig zajongtak. Meleg is volt, örültem, hogy a térdnadrág és az ujjatlan trikó mellett döntöttem. Egy kicsit az őszi levelekhez igyekeztem öltözködni, de itt még nem voltak annyira jelen :(. Átvágtunk a gerincen, hegyek fel-hegyről le terep volt.
Majd végül lementünk egy buddhista szentélynél, ahol javában értek a khakiszilvák, illetve ázsai datolyafát (jujubát) is láttam. Egy háznál tündéri kutyakölyköket dögönyöztünk, kicsit féltek, de örültek a simogatásnak.
Gyümölcs:).
Végül ettünk. A kirándulás árában a kaja is benne volt. Bulgogit ettünk, ami nem a kedvenc kajám (ezreszer mondtam, a menzán s**r), de itt jól megcsinálták. Evés után megcsodáltam egy érdekes növényt, amiről kiderült, egy padlizsánféle, csak sárga. Mint a tojás, olyan volt a termése.
A kaja. Egész jó volt.
Inudlás haza, a koreai útitársak elég hangosak lettek a sojutól. De egy rossz szót nem szólhatok rájuk, mivel rendesek voltak. Adtak nekünk vörösbabbal töltött palacsintatésztát a mosdószünetnél, illetve az egyik bácsi rám parancsolt, igyam meg az egyik kávét, amit felhozott a buszra (jól jött, mivel otthon volt egy kis dolgom, tudtam rá figyelni). A sors, mintha kárpótolni akart volna a tegnapi dugó miatt, teljesen dugómentesen értünk vissza a városba, úgy, hogy este fél nyolc sem volt! :). Ezen meglepődtem, mivel vasárnap rendszerint feltelnek az utak Szöul felé. De úgy látszik, korábban érkeztünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése