Tsushima 3: hosszú tekerés, eltévedés, és végre a célnál

Másnap tehát korábban indultunk. Én két haverommal (egyben sátortársaimmal) mentem. Nagyon dombos terep volt....

Néhol tengerpart mellett mentünk. Az eredeti táv 50 km felett volt, de állítom, ráhúztunk legalább 15km-t. Egyrészt, nem Nii felé mentünk rá a 382-es útról a 39. útra, hanem visszatekerünk a másnapi leágazáshoz (legalább 7 km plusz), másrészt, egyik úton rossz irányba mentünk, és az is  volt egy extra 8 km, ha nem több... Amúgy gyönyörű részeken tekertünk, de volt pár durva emelkedő, ahol a többség (ha nem versenyszerűen bringázik) inkább feltolta a csőszamarat... :)

Volt egy szép, erdős terep a vége felé

Vízesést is láttunk, igaz, éppen csak csörgedezett a víz.

Az erdős rész után volt az eltévedésünk, de aztán visszamentünk, és megtaláltuk a helyes utat.

Aztán végre a városba, ahonnan még 2km volt a tengerpart, szintén dombos részen, itt már a elegem lett az emelkedőkből, fájt a hátsóm, minden bajom lett. Ráadásul kiderült, a kemping fizetős, a tengerparton tilos sátorozni. Zuhany meg zárva, így a "nefürgyé le" opció lépett érvénybe (nem épp a kedvenc opcióm, mivel koszosak, izzadtak voltunk...). Onsen zárva volt aznap.

Bementünk a városba enni, A japán curry-t volt alkalmam megkóstolni, Hát, nem lesz a kedvencem, mivel nekem túl édes. A koreai curry-t sem szeretem (indiait viszont nagyon).
Holdkelte a tengerparton :) :)